Pásztortarsolyka

Pásztortarsolyka
szerző: Gárdonyi Géza

Mai csodák

       Növények közt a szegény. Nincs szépsége. Helye is csak az útfélen, dülővégen, sovány földecskében. A hó alig vonult el, siet kinyitni sápadt kis virágát, hogy virulhasson kissé, mig elő nem jönnek a gazdagok, erősebbek, szebbek, akik félreszorítják, elnyomják. Mily gazdag hozzáképest minden más virág. Ha egyébképpen nem a levele szép. A pásztortarsolykán látszik az ínség. Por lepi, hó sorvasztja, ember és állat gázol rajta.
Ha szólni tudna, mindig könyörögne:
- Engedjétek, hogy éljek én is.