Oldal:Zsidó nők a történelem, az irodalom és a művészet terén.djvu/97

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

nyol tengernagy Ibn Rumahi fogságába jutottak. E tudósok egyike, r. Moses, a később oly hiressé vált cordovai akadémia alapitója, utjában neje és kis fia által kisértetett. E fiatal szép nőre, kinek nevét a történet leirója nem közli, szemet vetett a tengernagy, becsülete veszélyben forgott. Sirva futott férjéhez, és azt kérdezé tőle héberül, vajjon a tengerbe fultak is részesülhetnek-e a feltámadásban; mire férje e verssel: »Igy szól az ur: Visszahozom Basanból, a tenger mélyeiből is visszahozom« igenlőleg felelt. Mit hallván a nő, a tengerbe veté magát és hősnő módjára halt.

Midőn Dória András, V. Károly császár hajóhadának parancsnoka, 1532-ben elfoglalá a törököktől Koron és Patras görög városokat, az ott lakó zsidók rablásnak és fosztogatásnak voltak kitéve, miért is el kellett e városokat hagyniok. Az elüzöttek között, kik Olaszországban kerestek uj hazát, volt egy Eszther nevü derék asszony, a közbecsülésben állt Cohen Jakab neje. E nő nagyon szép volt, és a hajóskapitány folytonos ostromlásainak volt kitéve. Sem kérelmei, sem kényszerítő könyörgései nem birták a kapitányt rávenni, hogy erénye ellen intézett támadásaitól elálljon. Végre ugy tőn Eszther, mintha követni akarná, elrejté arczát és a hajóról a tengerbe vetette magát, hol halálát lelé.