ideig egy iskolát igazgatott, visszatért Triesztbe és leirta uti éleményeit. Könyve, mely »Un Po di Tutto« czim alatt jelent meg 1869-ben, utleirásain kivül néhány zsoltárt tartalmazott, szabad olasz forditásban, továbbá néhány költeményt tőle magától és másoktól, és egy »Gianettac czimü novellát. Randegger Flóra Józsua könyvét is leforditá olaszra és ujabb időben azzal a különcz tervvel foglalkozott, hogy aláiras utján fog költségeket szerezni egy női földmivelési iskola alapitására. Jelenleg Velenczében él.
Mint g-yermek-szinművek és ifjusági iratok szerzőnője, emlitést érdemel még: Coen-Luz- zato szül. Sabadini Karolina, ki 1838- ban Triesztben született, és 1856 óta Görczben él. Irt három kötetkét »Biblioteca dei fanciulli« (ifjusági könyvtár) czim alatt, több gyermek- szinművet, mint: »Gli adolescenti sulle scene«, »Giacomo Leopardi«, »Pietro da Cortonac, és több értekezést a nevelésről.
Irodalmi téren működik még W e i l l- Schott Zsófia Velenczéből, a demokrata Guastalla Enrico neje, ki barátja Garibaldi oldalán vitézül harczolt és később . mint Varese követe az olasz képviselőház tagja volt.
HOLLANDIAI ÍRÓNŐK.
Szerencsés irodalmi kisérleteket tett ujabb időben két szeretetreméltó és tehetséges hollandi nő.
Hertzveld Estella és Mária
nővérek, Hertzveld H. J. hajdani zivollei főrabbi unokái.
Mint egy igen tehetséges, s a hollandiai miniszteriumnál alkalmazott férfiu leányai, igen gondos nevelésben részesültek, melynek eredményei csakhamar saját munkálataikban mutatkoztak. Sok dolgozattal járultak több folyóirat és irodalmi gyüjtemény tartalmához, és különösen a »Németalföldi izraelita évkönyvekének valának szivesen látott munkatársai.
Estella, az idősebb nővér, ki 1837. julius 14-én született, és mint bizonyos Heymans Jakab ur neje, több év óta Arnheimban él, ügyes köl- tőnő. Több idegen nyelvü költeményt leforditott hollandi nyelvre, többek között Philippson »Mó- zes Nebo hegyén« czimü oratoriumát, és kiadá saját költeményeit, melyekben előszeretettel foglalkozik zsidó tárgyakkal. Legjobb dolgozatai közé tartoznak: »Abram«, egy bájos lendületes költemény ; » Mózes, a pásztor« ; »A zsidók átkelése a vörös tengeren« ; »Sandalphon.« Ő szerzetté a hágai uj iskolaépület és a harden- bergi uj zsinagóga felavatására az alkalmi imákat és énekeket.
Ifjabb nővére Mária, Belinfante G. ügyvéd neje Hágában, inkább az elbeszélő költészetre irányozá figyelmét, leforditotta Montefiore Char- lotte »Gyémántsziget«-ét hollandi nyelvre és néhány önálló elbeszélést is irt, mint: » Salamon templomszentelése«, »Rabbi Ismael ben Elisar egy zsidó vértanu.«
Kár, hogy a Hertzveld hölgyek, kik irodalmi működésük által magukra vonták Dora d'Istria grófnő f1gyelmét, és hollandi hitsorso- saik között nagy elismerésben részesültek, jelenleg egészen elhallgattak. Estella, ki néhány évig betegeskedett, barátai és tisztelői kivánsá- gának engedve, sajtó alá rendezé összes költeményeit. Még láthatta költői alkotásait egy szépen kiállitot kötetben megjelenni (Hága 1881), de kevéssel ezután meghalt, 1881. november 4-én.
EGY MAGYAR ÍRÓNŐ.
Magyarország, melynek hazai nyelve nem igen régóta részesül szorgalmasabb mivelésben, szintén bir egy zsidó irónővel a korán elhúnyt Angyal Anna
személyében. Angyal Anna 1848-ban született Veszprémben, és szülőhelye izraelita községi iskoláját, később pedig a hódmező-vásárhelyit lá- togatá, melyben atyja mint tanitó működött. Ennek felügyelete alatt folytatá fáradhatatlanul tanulmányait, és nem mindennapi ismereteket sajátitott el magának idegen nyelvekben és más tudományokban is. A magyar irodalomban már tizennégy éves korában jártas s a franczia és német irodalommal is ismerős lévén, tizenhat éves korában már mint irónő lépett fel. Első kisérlete egy novella volt, mely »Egy magyar család éleményei« czim alatt a »Szegedi Hir- adó*-ban jelent meg. Ezt egy évvel később egy második, az »Előitéletek« czimü követé a »Ma- gyar Izraelitá«-ban, mely a magyarországi zsidók állapotát rajzolja. 1868-ban jelent meg egy kötetes regénye »Ilonka és Elemér«, melynek finoman rajzolt jellemei és vonzó epizódjai Erdély történetének fénykorát birják háttérül. E regény bevégezte után, mely inkább bájos forma, mint geniális compositio által tünik ki, nevelőnői állomást fogadott el Budapesten, mely időt engedett neki több költeményen kivül saját életrajzát is megirni. Anyjának nemsokára bekövetkezett halála annyira megrendité az a nélkül is gyönge alkatu Anna egésségét, hogy teljes három évig képtelen volt minden szellemi foglalkozásra. Tett ugyan később még többször kisérletet az annyira megkedvelt irodalmi foglalkozást ujból megkezdeni, és elvesztett lelki nyugalmát általa visszaszerezni, de semmi sem akart neki többé sikerülni. 1874. őszén a halál vetett véget szenvedéseinek; meghalt alig huszonhat éves korában.
AMERIKAI ÍRÓNŐK.
A világ egyetlen országában sem foglalnak el a nők, ugy társadalmilag, mint tudományos tekintetben oly kimagasló helyet, mint Észak- Amerika egyesült államaiban. Amerikában nem kevesebb, mint hetven köliőnő van, és legalább is ugyanannyi novella- és regényirónő. A nevelésügyben a nők mint mindkét nembeli ifjuság tanitónői fontos szerepet játszanak, s a tudós társaságoknál a tudományos kérdések vitatásában a legélénkebb módon vesznek részt. Amerikai nők irtak könyveket a csillagászat, füvé- szet, ásványtan, dogmatika és történelem felől, és egy amerikai nő, Adams Hannah Bostonból még ezelőtt hatvan évvel irt egy — ma ugyan már értéktelen — könyvet, e czim alatt: »A zsidók története Jeruzsálem pusztulásától korunkig. «
