Ugrás a tartalomhoz

Oldal:Zsidó nők a történelem, az irodalom és a művészet terén.djvu/37

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

ideig visszatartott ellenségeskedést, mely elvégre is nyiltan kitört; minek következtében aztán az országfoglaló Róma szólittatott fel választott birául. Hyrkán és Aristobul kénytelenek valának megjelenni Pompejus előtt, ki egy állitólagos zendülés lecsillapitásának ürügye alatt Jeruzsálem ellen vonult, s azt három havi ostrom után egy szombat napon elfoglalván, Judeát római tartománynak nyilatkoztatá ki. Ekkor történt először, hogy zsidó nők, a trónjavesztett Aristobul két leánya, ifjabb fivérükkel Antigonossal együtt foglyokul Rómába vitetvén, kénytelenittetének a látványosságkedvelő római nép gyönyörüségére a győző diadalkocsiját követni.

Alexandra férje, az ifjú merész Sándor, utközben Róma felé megszökött; és a mint megérkezett Judeába, rögtön sereget gyüjtött maga köré, melylyel bátran ellentállott a római haderőknek, mig nem Gabinius római hadvezér által legyőzetett. Életét csak anyja közbenjárásának köszönheté, kinek okossággal sikerült a rómaiak kegyét megnyerni. Még egyszer megkisérlette Sándor Rómából megszökött atyjával együtt a római erőhatalommal daczolni, de Aristobult csakhamar eltették méreg által az utból, Sándor pedig ugyanakkor Pompejus parancsára Antiochiában lefejeztetett. Alexandra és két leánya a Libanon aljánál fekvő Chalcis feje-