Oldal:Zsidó nők a történelem, az irodalom és a művészet terén.djvu/366

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

Ennek bevégezte után elhatározá a német fürdők meglátogását, hogy a mennyire növekvő gyengesége megengedi, Majna melletti Frankfurtban zenét tanulmányozó fivérének társaságát élvezze. Legifjabb fivére tengeren volt. Már az elutazás előtt érezé, hogy napjai meg vannak számlálva, de anyja előtt titkolá e gondolatát; szenvedéseit megadással türte és a mellett anyját derült és reménykedő szavakkal vigasztalá.

Kevéssel németországi utja előtt még egy nagy öröm érte; több angolországi zsidónő a kö- kező iratot intézte hozzá:

»Drága nővér! Bámulatunk tehetségeid és tiszteletünk jellemed iránt, hálánk ama kitünő szolgálatokért, melyeket irataid nemünknek, népünknek és hitünknek — mely az igaz vallás szent ügyét foglalja magában — tettek, mindezek az okok egyesülve, inditnak bennünket arra. hogy hozzád tolakodjunk, kifejezést adandók azon érzelmeknek, melyeket irántad táplálunk. Mielőtt Te felléptél volna, nem volt az ujabb korban eset rá, hogy nő lépett volna fel Izraelben, Izrael hitének védelmezőjéül; hogy azzal a mélységgel és tisztasággal, mely a nőnek sajátja, és ama lélekerővel és terjedelmes ismeretekkel, melyek a férfiu büszkeségét képezik, felszólitotta volna saját hitsorsosait: hogy az igazságot, mely Izrael birtoka, drága becsben tartsák ; és a más hitüeket, hogy tisztelettel viseltessenek iránta. Csak Te tőled tanultuk meg méltóságunkat felismerni és megbecsülni; Te tanitál bennünket érezni és megmutatni, hogy semmiféle női jellem nem lehet tisztább a zsidó leányénál és semmiféle jámborabb, Izrael asszonyaiénál. Te küz- déd ki számunkra a társadalmi és vallási egyenjoguságot. Te czáfolád meg ragyogó példád által, diadalmasan azt a rágalmat, hogy a zsidó nő szivét a zsidó vallás illetetlenül hagyja; egyszersmind azonban közelebb hozád irataid által hozzánk azon magasabb eszméket és azon szent vigaszokat, melyek vallásunk szent lényegéből erednek, és a lelket alkotójával érintkezésbe lépni és magát annak kegyelmére — mint itt a túlvilágban a legjobb vezetőre és oltalmazóra bizni késztik.«

1847. junius 16-án elhagyá Angliát, néhány hétig Frankfurtban időzött és azután gyógykezelés czéljából Langenschwalbachba indult;.honnan azonban növekvő szenvedései következtében rövid ott időzés után vissza kellett Frankfurtba térnie. Azon szilárd meggyőződésben, hogy rá nézve nincs felgyógyulás, nyugodtan és elszánva nézett a halál elébe. Mivel beszédképessége elhagyta, kényszerülve lőn szükségeic és óhajtásait jelekkel kifejezni. Legforróbb vágya csak az volt, hogy anyját megvigasztalja; és midőn nyelve már megtagadta a szolgálatot, lesovány- kodott ujjai segélyével könyörgött anyjának, hogy legyen türelmes és bizzék Istenben. Néha egy egy bibliai verset jelölt meg, vagy egy ke- délyhangulatának megfelelő zsoltárt, melyet hangosan felolvastatni kivánt. Az utósó mozdulat, melyet ujjai tettek, e szavaknak volt kifejezője : »Bárha megöl is, mégis csak benne bizom« ; és midőn ujjai sem engedelmeskedtek többé akaratának, szeretetet sugárzó tekintetével szokta anyját felkeresni és aztán fölfelé tekinteni; jelezve, hogy ottfenn ujra fel fogják egymást találni. 1847. szeptember 16-án halt meg. és a frankfurti izraelita sirkertben nyugszik. Sirkövén a következő felirat olvasható :

Magasztaljátok őt kezeinek müveiért; Müvei dicsérik őt majdan a kapuk előtt!

Halála ugy az angolországi, valamint az amerikai és németországi zsidók által mélyen meggyászoltatott. Távolabb álló barátai panaszokban törtek ki fölötte ; bensőbb barátai prózában és versben adtak fájdalmuknak kifejezést; és a földgömb mindkét felének különböző lapjai a legnagyobb becsüléssel és tisztelettel emlékeztek meg felőle, mit oly nagy mértékben meg is érdemelt. A halála által támadt veszteség valóban igen nagy volt; valódi zsidó irónő volt, ki eltelve lángoló szeretettel népe iránt, annak védelmezőjéül lépett fel; és nem kis mértékben járult a zsidók ellen uralkodó előitéletek megsemmisitéséhez.

Aguilar Grace átalános jellegü iratai közül »A család befolyása« czimii a legkedveltebb ; ennek mellékdarabja »Az anya jutalma«, ámbár csak 18so-ben adatott ki, még 1836-ban megiratott. Csak hosszabb idővel halála után jelent meg egyik elvitázhatatlanul legjobb dolgozata: »The Vale of Cedars« (A czédrusvölgy); egy zsidó vallási szinezettel és eszmemenettel biró elbeszélés, mely több kiadást ért, német nyelvre is átdolgoztatott és több izben héber nyelvre is lefor- dittatott ; és melynek hősnője félreismerhetetlen hasonlatosságal bir a szerzőnővel. »Szilárdan meg vagyunk győződve« — irja egy keresztény barátnője — »hogy ha Aguilar Grace az üldözések rettentő korszakában élt volna, máglyára lépett volna hitéárt és haldokolva gyilkosaiért könyörgött volna.«

Hat évvel e kitünő hajadon halála után anyja a korán elhunyt számos barátnőnek sürgető kérelmére, kiadta leánya irodalmi hagyatékából annak »Hymnusok, imák és vallásos elmélkedések« czimü gyüjteményét, melyet különböző időkben saját használatára irt, és mely a benne nyilatkozó kedélymélység és magasztos eszmék által tünik ki. Aguilar Sára 1854-ben halt meg ; leányát csak hét évvel élte túl.

Az Angolhonban élő- zsidók csekély Szá- ís1dó nők. II. 10

mához képest az ottani zsidó irónők száma igen nagy.

Miss Lucas Jennyn kivül, ki már a harminczas években adott ki angol forditásban költeményeket Goethetől, Schillertől, Uhland és másoktól, jeles költőnő hirében állott Lyons Emma, utóbb mrs. Henry Londonban. Az irodalmi működésnek szentelé magát, hogy megvakult nagy tudományossága atyját fentart- hassa. Összegyüjtött »Költeményei« szives fogadtatásra találtak és ma már igen ritkák.

Egy kötet különféle költeményeket adott ki, ezelőtt körülbelől huszonöt évvel, S a l o m o n szül. Collins Róza. Hartog Marion is tett a költészettel kisérletet; kiadta az »Izraeli- ták népies irat«-át, és rövid ideig egy »sabbath- lap«-ot, és nővérével Leo Levis-sel együtt »Tales and Romances« czim alatt több kisebb regényt irt.

Miss Belisario vallásos elmélkedéseket adott ki e czim alatt: »Sabbath-Redings«, és Salamon Annette bibliai verseket gyüjtött, melyeket — erkölcsi és vallási irányzatu elmélkedéseket füzve hozzájuk — »Footsteps on the Way of Life« czim alatt 1873-ban adott ki.

»Imák és elmélkedések« (Prayers and Me- ditations) czim alatt forditott ilyeket mrs. W e r t- heimer szül. Nathan németből, és mrs. Rothschild szül. Leverson Hester