»Blátter für literarische Unterhaltung« a nőkér- désről szóló munkák felől hoz koronkint referá- dákat tőle. Legujabban megjelent tőle: »Ideen über weibliche Erziehung im Zuzammenhange mit dem System Friedrich Fröbels. Sechs Vor- tráge.« (Lipcse 1882.) Remélhető, hogy nem sokára elhatározza magát »A nők helyzete a régi kulturnépeknél« felől tartott értekezéseit a nyilvánosságnak átadni.
Eredményteljes működést fejt ki továbbá a nőemanczipátió mellett
Hirsch Jenny.
1829. nov. 25-én született Zerbstben, Anhalt herczegségben, és évekig egyetlen, szeretetben kényeztetett gyermeke volt szüleinek. Egy kisebb nővér születése sem vont le semmit e szeretetből ; de máskép lett aztán, midőn egy fivér születése anyjának életébe került. Az apa, ki sokkal idősebb volt nejénél és szenvedélyesen szerette ezt, nem tudá magát második házasságra elhatározni, és igy a gyermekek, atyjukat gyakran elszólitván üzletei a háztól, ennek öreg hetven éves anyja felügyelete alatt maradtak, ki ámbár testi ápolásukról gondoskodott valamennyire, de szellemi neveltetésük érdekében vajmi keveset tehetett.
A jeles szellemi tehetségekkel megáldott Jenny még anyja életében a szülővárosában létező herczegi leánynevelő-intézetbe került. A jó tanitás, melyben itt részesült, jól felhasználtatott általa, és igy az osztályokban gyorsan haladt előre. De minél inkább tünt ki gyors felfogása és szorgalma által, annál élesebben érezteték tanulótársnői vele, hogy közöttük le nem rontható válaszfal emelkedik. E velükszületett előitélet még több tápot nyert a kicsike álmodozónak, gyámoltalan lénye, és maga az intézeti igazgató által, ki, mivel nem akarta, hogy a város előkelősége részére fentartott első osztályában zsidónő legyen, nem akarta Jennyt az első osztályba tenni, és mivel az év végén még sem hagyhatta künn, nem is vett róla tudomást, és sokáig egyetlen kérdést sem intézett hozzá. Las- sankint mégis leküzdetett e mellőzés; és midőn Jenny nem egész tizenöt éves korában elhagyá az iskolát, az elsők egyike és — mi több — az igazgató különös kegyeltje volt.
Bevégzett iskolázás után Jennynek magára kellett az apai háztartás vezetését és kisebb testvérei nevelését vállalnia, s a mellett, mi legkellemetlenebb volt rá nézve: az árukereskedésben is segédkeznie kellett. De ezen foglalkozása csakhamar megszünt; atyja vagyona ugyanis, mely soha sem volt valami fényes állapotban, anyja halála óta mind jobban megfogyatkozott, mig végre egészen leolvadt. Az üzlet felbomlott, a testvérek idegenekkez jutottak, egyedül Jenny maradt meg atyja mellett, és szerény életmódot folytatott vele. A kis háztartás gondozása és fehérnemü-varrás és himzés mellett, melyek által némi bevételt iparkodott magának szerezni, buzgón igyekezett ismereteit gyarapitani és magántanulás által különösen idegen nyelvek ismeretét elsajátitani ; ugy a tudomány iránti szeretetből, mint azért is, mert eszközt látott benne, mely által jövőjét biztosithatja ; rokonainak azon jó indulatu tanácsát, hogy házasság által biztositsa jövőjét, megbotránkozással utasitá vissza. Huszonhét éves koráig Jenny csendes el- vonultságban élt atyjával; ki is ekkor elhalván, ő egyedül és egészen saját erejére és tevékenységére utalva maradt. Egy felekezetnélküli elemi iskolát állitott fel az anhalti consistorium engedélyéből, és polgártársai közül számosan elég előitéletmentesek valának gyermekeiket rábizni. Három évig igazgatá ezt az iskolát, s a mellett magánoktatást is adott, midőn uj fordulópont állott be életében. Már kora ifjuságában jelentkezett nála költői tehetség, mely csakhamar költeményekben jutott kifejezésre. Első költői kisérlete »Der zerbrochene Kamin« (A.z ösz- szetört kandalló) vigjáték, gyermekek számára, még atyja életében megjelent a Fabricius által Hamburgban kiadott »Jugendzeitung«-ban. Las- sankint az egész város alkalmi verselője lőn Jenny ; dolgozatainak nagy része azonban elfeledve hevert iróasztalában. Egy Zerbstben élő hölgy, ki Jenny költői kisérletei közül többet elolvasott, végre rábeszélte őt, hogy adjon át neki néhányat a »Bazár«-hoz való beküldés végett, melynek kiadójával baráti viszonyban állott. Jennyi beleegyezett; munkái jól fogadtattak, és rövid idő mulva azon ajánlat tétetett az ifju írónőnek, hogy menjen Berlinbe és fogadjon el egy állomást a »Bazár« szépirodalmi részének szerkesztőségénél. Az ajánlat sokkal kecsegtetőbb volt rá nézve, hogysem visszautasitotta volna, feloszlatta iskoláját és 1860. február havában Berlinbe költözött.
Nagyon is hamar felismeré, hogy ugyancsak sikamlós pálya az, melyre lépett. Azon négy év, melyeket a *Bazár« szerkesztőségénél töltött, a boszantások és keserü tapasztalatok szakadatlan lánczolatát képezé rá nézve ; de azon megbecsülhetetlen előnynyel is birt, hogy bátorságot öntött belé e kinos állásról lemondani. Letette álnevét, J. N. Heynrichs, melyet névbe- tüinek fölcseréléséből alakitott, és szorgalmas munkatársa lőn különböző szépirodalmi és kritikai lapoknak, melyek számára forditásokat eszközölt franczia, angol és svéd nyelvekből ; ismeretes Stuart Mill »Subjection of Women« (Hörigkeit der Frauen) czimü könyvének általa készitett német forditása. A fentebbi álnévvel, vagy nevének kezdőbetüivel aláirt és a »Bazár«-ban és más lapokban megjelent essayi, költeményei és talányai, valamint mindaz, mit fran- czia és angol eredeti után átdolgozott, együttvéve meglehetős sor apró kötetkét kitenne.
1865-ben látogatá meg Hirsch Jenny az első, Lipcsében tartott nőgyülést. Rövid ideig Otto- Peters Luiza asszonynyal együttesen szerkeszté az átalános német nőegylet közlönyét, a »Neue Babnent-t, de nemsokára visszalépett a szerkesztéstől, hogy az 1866. év tavaszán Lette elnök által a női nem keresetképességének előmozditására alakitott egylethez — a mostani Lette-egylethez — csatlakozzék maradandóan. Ez egyletnek keletkezése óta ő az ügyvezetője; eleinte fizetéses volt, utóbb tiszteletbeli. 1870 óta szerkeszti a »Frauenanwalt«-ot is, a német nőképző és kereseti egyletek egyesületének közlönyét, s az ő neve áll a nevezett egyesület által a német országgyüléshez a nőknek vasuti, posta- és távirdahi- vataloknál való alkalmazása érdekében benyujtott kérvény élén, mely már tényleges eredményre is vezetett. Egész működésében arra irányul minden igyekezete, ho ry minden exal- tatió és tulzás mellőzésével, egyedül gyakorlati és észszerü módon jobb nőnevelésről gondoskod- tassék és a női munkakör kiszélesbittessék.
Irodalmi munkálkodásában most ritkán foglalkozik a szépirodalommal, és olyankor is leg-
