Ugrás a tartalomhoz

Oldal:Zsidó nők a történelem, az irodalom és a művészet terén.djvu/31

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

benne előadva mesével keverve, nem tudni; elég annyi, hogy a testvére halála miatt érzett lelki furdalások még sulyosbiták a király baját, és ez csakhamar halállal ért véget. Rövid, egy évi uralkodás után mult ki a világból, neje Alexandra Salome özvegyen maradt. Nem sokára kibo csátá a börtönből elhunyt férje fivéreit, és közülök a legidősebbnek nyujtá kezével együtt a koronát. A gyermektelen özvegy huszonhárom éves sógorának, a főpap-király Jannai Sándornak lett neje.

A vitéz, de kegyetlen Jannai Sándor kül- és belháboruk által zaklatott huszonhét évi uralkodása alatt Salome nem egyszer vitte a közbenjáró szerepét az ország bensejében dühöngő és annak jólétét veszélyeztető pártok, a farizeusok és szadduceusok között. A farizeusok kevésbbé ragaszkodtak az irás betüihez, hanem inkább annak szelleméhez, és annak értelmében akartak a zsidóságnak kellő fejlődési képességet adni, mig a szadduceusok tagadták a lélek halhatatlanságát, és általában inkább hajlottak a hellenizmus felé. Mig a király, szint ugy mint atyja, a szadduceusok pártján állott, és egy sátorosünnepkor a templom udvarán kiütött zendülés miatt, mely közel hatezer embernek került életébe, a farizeusok határozott ellenévé vált, addig Salome inkább hajlott a farizeusok felé; mire valószinüleg leginkább az adott