a zsinagógai költemények és a »Selichoth« magyarázataival. Könnyüséggel olvasgatá a bibliakommentárokat, nevezetesen »Rasi«-t, érté az aramei bibliaforditásokat és izlésteljesen irt héberül.
Miután 1615ik évi április 20-án a vagyonvesztés és számüzetés keserüségeit tapasztalá, négy héttel utóbb 1615 május 26-án alig 30 éves korában elveszté férjét, Bacharach Sámuel wormsi rabbinust és tizenöt éves fiával, Sámsonnal visszatért Prágába anyjához. (Megh 1629 január elején.) Feledhetetlen férje iránti hű szeretetből nem birta magát arra határozui, hogy uj házasságra lépjen. Pedig házassági ajánlatoknak nem volt hijával ez ép oly tudós mint vallásos asszony; a »S'lah« czimü misztikus-kabbalisztikus müve által ismeretes prágai főrabbi Hurwitz Jesaia, nejének a tudományossága és rendkivüli vallásossága miatt nagyon magasztalt Chájának – ki a női nem koronájának neveztetett – halála után, mielőtt 1621-ben jeruzsálemi utjára indult volna, megkérte az özvegy kezet; de mivel ez első férjéhez még annak elhunyta után is hű szeretettel ragaszkodott, elutasitó választ adott és Prágában maradt és mikor fia Sámson, alig 24 éves korában meghivatott Gödingbe (Morvaországba) rabbinusnak, követte őt oda.
Boldogan élt ezután fiánál, ki nemsokára a morvaországi fődékán Isaak leányát vevé nőül