Cebá Ansaldo kimult a világból, a nélkül, hogy óhaját teljesülve látta volna; 1623 április íz-én halt meg. Halálos ágyán még szivére kötötte barátjának, Doria Marc Antóniónak, kinek a zsidónőhöz intézett leveleit is ajánlotta volt, a barátnő lelki üdvéről való gondoskodást; de Sára rendületlenül megmaradt hitében.
E hősnő, kit olasz költők és irodalomtörténészek — mint Cinelli, Carrer, Gamba és mások — mint tudósnőt és költőnőt ünneplének, 1641 adár havának 5-én (február végén) hányt el. Modena Leon rabbinus, családjának barátja és rokona, ki a spanyol költő, Usque Sámuel által szerzett és általa, csaknem teljesen átdolgozott »Esther« czimű drámát 1618-ban ajánlotta volt, irta meg sirversét, mely forditásban a következőképen hangzik.
A halál angyala éles nyilát veté
A bájoló nő felé, és hamar elvivé.
A nők disze vala, enyhet mindég ada
Hol bánat, gond jelen ; szeliden, nőién.
S bár enyészet rabja szép teste s martaléka
A sirban élődő féregcsapatoknak,
De a megváltás jő s harsog fönn egy szózat:
Térj életre vissza Te sulamitanő !
SPANYOL KÖLTÖNŐK.
Ama nagyszámu titkos zsidók és zsidónők, kik a hőslelkü Rodriguez mayor példáját követve, a 17-ik század elejétől fogva nagy áldozatok árán és még nagyobb veszélyek között Spanyolországból kimenekülve, a szabad Németalföldre költözködtek át, leginkább a mfvelt osztályhoz tartozának ; voltak közöttük orvosok, barátruhába öltözött papok, filozófusok és nyelvtudósok, költők és költőnők. De az uj hazában is szellemileg még mindig Spanyolországban éltek : spanyol nyelven irtak és spanyol nyelven verseltek. A régi haza akadémiáinak és költőtársulatainak mintájára összeállottak költői tehetségü zsidó férfiak és nők, különösen Amsterdamban, a spanyol-portugal menekültek ez Eldoradó- jában és akadémiákat alakitottak, melyekben költői kisérleteiket felolvasák. Igy virágzott Amsterdamban a pfalczgróffá emelt de Belmonte Manuelnak, a portugal zsidók egyik leggazda- jának elnöklete alatt a de los Sitibundos akadémia, melyben de Rocamora Izsák orvos, ki mint marannus szerzetes és Mária ausztriai csá- szárnő gyóntatója volt, de Arauxo Gomez Ábrahám mathematikus és mások, mint pályabirák szerepeltek. Ehhez csatlakozott 1686 ban a de los Floridos akadémia, melynél a vagyonra szegény, de szellemileg gazdag költő-kapitány de Barrios Dániel Lévi, az orvos és költő Lopez Rosa Duarte és még mások — ezek között a tehetséges novella1ró Penso Vega József — a pályabirói és titkári tiszteket viselék.
Ez akadémiák egyik kiváló tagja volt
donna Correa Izabella.
Izabella, ki Spanyolhonból kimenekülvén, nyiltan is a zsidó hit hivének vallotta magát és Rebekka nevet vőn fel, felváltva Brüsselben, Antwerpenben és Amsterdamban élt és de Oliver y Fullana Miklóshoz, vagy, miként magát mint zsidó nevezé: Jehuda Dánielhez ment nőül, ki születésére nézve mallorcai, mint hadnagy hollandus szolgálatban állott és mint kosmografus, jelentékeny szolgálatokat tett a katholikus felségnek. Izabella a legtöbb európai nyelvet be- szélé, s a mellett a müvészetekben is kitünő jártassággal birt és szintoly hires volt szépsége, mint szelleme miatt. A poetikus irodalomtörténész de Barrios tanusága szerint, kivel Izabella és férje benső barátságban állottak és kinek »Múzsakar«-át mindketten megénekelék, e köl- tőnő egy egész kötet »különböző költemények«-et készitett sajtó alá, melyek azonban sohasem kerültek nyilvánosság elébe.
Correa Izabella reánk maradt művével a különben oly gazdag spanyol irodalom egyik legfigyelemreméltóbb jelensége: a »Pastor fido«-t, az olasz Guarini e nagyszerü, a természet és emberi sziv hangján szóló munkáját forditotta le spanyol nyelvre. Ö maga is teljes tudatával birt műve jelességének és nem habozott 1693. év no vemberének 15-én Antwerpenben irt és de Belmonte Manuelhez, a spanyol-zsidó költők ünnepelt protektorához intézett ajánlásában kijelenteni, hogy izlés és elegáncia tekintetében forditása nem áll sem az eredetinek, sem a fran- czia forditásnak mögötte. Munkája több volt egyszerü forditásnál: egyes részleteket tovább fejtett ki benne és saját eszméit is belefüzé. A »Pastor fido«-nak Correa által eszközölt spanyol forditását, melyből gyorsan egymásután három kiadás jelent meg és mely annak idejében az eredetit is kiszoritá, dos Reys Antonio portugall költő latin versekben énekelé meg, melyek szabad forditásban ekként hangzanak:
Pastor fido ! Már nem olvasnak téged azóta Eredetiben, hogy Correa leforditott ; Spanyollá teremte téged, hiven forditva dalod. Nagy sikernek örvendhete ő, mert Hispania nyelve hangozék uralva Akkori időkben keleten s nyugot felé. Azért is ékesité fejét babér, mert Müvészien játsza a thráciai lanton, És a dallosok ormán helyet azért nyert ; Bár ellenzé nem egy batáviai hang,
Sokáig megveték Correát hitéért
S derült kedélyét még övéi is szidták.
Igazságosabban tisztelik mostan már A zsidónő Correát, ki miként látszék Lysiához vala egészen hasonló.
Correa Izabellának barátnője volt a ritka szellemi tehetségei miatt ugy a madridi akadémiákban, mint később Amsterdamban is ünnepelt
donna Henriquez Izabella.
Ifjúságát Madridban élte, hol 1634-ben a marannus főorvos Cardoso Fernando, vagy, miként magát zsidóul nevezé: Izsák, ki »A zsidók előnyei* czimü könyvet is irt, »A zöld szin« czimü első munkáját neki ajánlotta; később Amsterdamba költözött. Ámbár már koros nő, legalább is 60 éves volt, itten is számos baráttal és tisztelővel birt; mint valódi spanyolnő, amuletteket osztogatott szerelmi bűbáj ellen ; daczára annak, hogy a babonának buzgó ellenharczosa volt. Midőn egykor az amsterdami rabbinus Aboab da Fonseca Izsák házánál egy rendkivüli nagyságu koronával ellátott tojás találtatott és azt különféleképen magyarázgaták, Izabella a következő, költői hagyatékából ránk maradt kis verssel világositá fel a babonás magyarázgatók elméjét:
