tott tanitványai sorába és V. Károly királynál nagy tekintélyben állott — anyja, ki, mint Zunz magát kifejezi, valóságos rabbinusnő volt. A tudós Duran Simon ben Zemach rabbinus Algirban igen tiszteletteljesen emlékszik meg felőle, és egyetért vele azon állitásra nézve, hogy minden esetre az oktató tanitónak és nem a kérdező tanulónak kell kifejezéseiben rövidségre és szabatosságra törekednie.
Romában élt dei Mansi Paula, Ábraham ben Joab Hasopher (az iró) leánya és Jechiel ben Salamon neje. A héber nyelvben és a rabbinikus tudományokban való jártasságánál fogva segitségére volt atyjának művészetében. 1288-ik évben két negyedrét kötet bibliai kommentárt másolt le tisztán és hibátlanul, ugy hogy a kézirat most is bámulatra keltő ; és 5053. év Nissan hó 2-án (1298. év márczius hava) szintoly szép kivitelben végezi be a trani-i rabbi Jesaia »Halachoth«-ának két negyedrét kötetet képező másolatát, rokona, Menachem ben Benjamin számára.
Rabbi Sámuel ben Alinak — ki ezerekre menő tanulókat gyüjtött maga köré — leánya, Bagdadban, tudományos képzettséggel birt a bibliában és talmudban, és nyilvános előadásokat tartott ezekből fiatal emberek előtt. Mint Olympia Fulvia, ki Baselben nyilvánosan tanitott és kinek iratai ki is nyomattak ottan, az utazó regensburgi Petachia tudósitása szerint ezen B a t h Haléwinek nevezett tudósnő is előadásaikor egy homályos üvegtáblákkal ellátott szekrényben ült, nehogy az ifju emberek lássák és ne talán szemet vessenek reá.
Ugyanezen elővigyázattal élt száz évvel később SchapiraMirjam, a tudós Scha- pira Salamon leánya és a konstanzi Perez nővére, ki később a rabbinikus irodalomban hiressé vált Loria család ősanyja lett. Ő is alapos ismerője volt a talmudnak és a rabbinikus iratoknak; sok évig állott egy főiskola élén, és oktatás közben fátyolt viselt ; számos ifjat számitott tanitványai sorába.
Nevezetes asszony volt D o l c e, a sokoldalu képzettséggel biró wormsi rabbinus Eleázár neje. Minden eltiltott ételre vonatkozó szabályt ismert; az asszonyokat az ima rendjére és templomi énekekre oktatá, és szombatonkint nyilvá nos előadásokat tartott. Nagyon vallásos volt, és vallásosságában soha sem mulasztá el a szom bat- és ünnepnapokra a gyertyákat az istenházában személyesen elkésziteni; az engesztelődés ünnepén egész nap állott s egy perczre sem engedé meg magának, hogy leüljön. Ő tartá el férjét és gyermekeit; rendkivül jótékony volt, és a mellett oly szelid természetü, hogy férje egy halálára szerzett gyászénekben azt mondja felőle, hogy egész életében soha sem szomoritotta meg.
Zs1dó nők. I. 12
E kitünő asszony vértanu-halált szenvedett; két leányával B e 11 e t t e-el és A n n á-val együtt megöletett 1213 vagy 1214 deczember 6-án Erfurtban két keresztes lovag által.
B r u n a, Mainczban, a különben csak férfiakat illető emlékfonal-öltönyt viselé; és rabbi Ábrahám leányai Orléansból nem mulasztották volna el semmikép az asztali imát közösen végezni. Egy L e a nevü asszony jártas volt a rabbinicus irodalomban; 1400 táján tudományos kérdést intézett Jacob ben Moses Halewi mainczi rabbinushoz, ki nevének kezdőbetüi után közönsegesen »Maharil«-nak neveztetett.Daczára annak, hogy e rabbinus, kinek a házasságközvetités képezé jövedelmes foglalkozását, egyátalában nem kedvelé a tudós nőket, Leának tudós atyja iránti tiszteletből mégis kimeritően válaszolt.
Voltak ez idő szerint a mainczi rabbinus tanusága szerint Délnémetországban sokan oly asszonyok, kik minden a női nemet illető vallási törvényekben igen tájékozottak valának, »in rabbinicis« jártasabbak voltak sok korukbeli férfiunál. Ezek közé tartozott tulajdon nővére is, kinek oktatója bizonyos r. Simcha nővére volt, és Ahrweiler Fromet egy levelezőjének, r. Ahrweiler Izsáknak leánya. Ez 1430 sajátkezüleg leirta férje Sámuel ben Moses rabbinus számára a strassburgi Schlettstadt Sámuel által szerzett és máig is kinyomatlan »kis Mordechai«
czimü rabbinikus művet. E teljesen hibátlan másolat Párisban a franczia nemzeti könyvtárban őriztetik.
Cohen Hendel (Hendlin) asszony, Cohen Pal- tiel özvegye Boroszlóból vagy Schweidnitzból bizonyos örökségi ügyben levelezett Isserlein Israel rabbinussal; ennek első levelére irott tudós válasza annyira imponált a rabbinusnak, hogy hozzá intézett második levelét e bibliai verssel kezdé meg : »Magasztalva légy a sátor valamenynyi asszonyai közt.« E nőhöz intézett — legalább ugy gyanitjuk —- Schöndel, Isserlein rabbinus neje egy német levelet, melyben férjének rabbinikus itéletét közlé vele.
Tudományosságáért nem kevésbé hires mint előkelő származásáért W a h l D i n a ; ama Wahl Saul unokája, ki bár csak egy órára is, Lengyelország királyául választatott meg. A Dina szép nagynénjének férjül ajánlott, de emez által elutasitott Heschel rabbinus özvegygyé lett, és haldokló nejének megigérte, hogy soha sem nősül meg ujra. Dinának, ki szintén özvegy volt, nem volt több vágya, mint hogy a hires rabbinus nejévé lehessen, és mivel szülővárosában, Briskben több befolyásos ember vonakodott nevében a rabbinak házassági ajánlatot tenni, ő irt neki sajátkezüleg levelet, melyben rövid beszélgetésre kérte és felszólitotta, hogy az első emeleten levő tanterméből jőjjön le hozzá. Rabbi
j^--'1
Heschel — bár még élénk emlékezetében volt a Wahl család által ellene elkövetett sérelem — elég udvarias volt Dina kérelmét teljesiteni. Midőn megpillantá őt és megkérdezé, hogy miért fárasztotta le, Dina a bölcseknek e rövid és az ő ohajtását is magába foglaló mondásával felelt : »Szállj alább egy fokkal és végy magadnak feleséget!« R. Heschel olyannyira meg volt lepve Dina fellépése és szelleme által, hogy feloldoztatá magát fogadalma alól és nőül vette őt. Dina, ki közönségesen a »nagy asszony«-nak neveztetett, Bródyban halt meg.
Mint rabbinikus tudományokban jártas nők emlittetnek még:
Flóra Kölnben, a düreni Izsáknak — ki egy rituale-gyüjteményt szerzett volt — neje; don Jom-Tob Vidal meg nem nevezett neje Tolofából, ki, midőn férje halála után egy másik rabbinikus iró, ki szintén Jom-Tob nevet viselt, kérte nőül, ezt e rabbinikus mondással: » Az első JonvTobhoz (ünnepnaphoz) képest a második csak köznapként tekintetik«, utasitotta vissza.
Továbbá F o m i n a vagy P o m o n a, Modena Dániel neje, kihez r. Dávid Imolából — válaszul azon kérdésére: hogy szükséges-e megsütni szándékolt hust elébb a rituális módon kisózni — tudományos véleményezést intézett.
Fioretta, a tudós Modena Salamon ben Mordechai orvos neje Bolognában, jártas volt a
