gyakorlásában találták lelki örömüket; betegeket és gyermekágyasokat látogatni és ápolni, gyászolóknak táplálékot és vigaszt nyujtani, szegény leányokat kiházasitani és a zsidó tudomány ifjait segélyezni , vallási kötelességek voltak rájuk nézve, és gyönyört és örömet okoztak nekik.
Zsidónők által gyakorolt jótékonyság és szeretet példáit a legrégibb korokból is ismerünk ; kár, hogy e nők közül csak keveseknek neve ismeretes előttünk.
Németország egyik legrégibb zsinagógáját, a wormsit, egy bizánczi modorban épült műremeket, egy Rahel nevü asszony épitteté férjével, ben Dávid Jakabbal egyetértve, saját költségén. A hálás hitközség évenkinti emlékünnep és egy felirat által örökité meg emlékezetét. Egy másik Rahel asszony pedig férjével, Mar Sa- lomóval együtt, Wormsban az első zsidó temetőt szerzé meg.
Két nemeslelkü hölgyet, kik méltán sorakozhatnak a fentebb emlitett dicső hölgyek: Abravanela Bienvenida, Nasi Grácia és Reyna mellé, találunk Prágában.
Jótékonyság, vallásosság és sok más erény által kitünő asszony, ki, mint sirkövén olvasható, minden eszes és vidám kedélyü női kör diszét ké- pezheté, volt Meisel Fromet, Meisel (Meyssel) Mordechai, Németország egyik legnagyobb t'&kepénzesének, és kora egyik legjótékonyabb fér- fiának neje Prágában. Az akkoron hires prágai hitközség emez előkelő tagja, ki II. Rudolf császárnak és a birodalomnak tett szolgálatai elismeréseül egy akkori időkben ritka kitüntetést, császári tanácsosi czimet kapott, és kinek neve számos jótékony alapitványa által, mint a még ma is fennálló Meisel-zsinagóga, s az általa ala- pitott iskola által, mely most fiárvaházzá alakittatott át, szülővárosában, Prágában máig is fen- maradt, első nejének, az okossága és jószivüsége miatt átalán tisztelt Évának halála után a fentnevezett Fromettel, ügyfelének s a hitközségi előljáróság tisztében kollegájának: Isaak (Likarz) orvosnak leányával kelt egybe. Fromet, mint a korabeli prágai krónikás Gans Dávid, Kepler és Tycho de Brahe barátja magasztalólag emliti felőle, férjének teljes bizalmát birta; és nemcsak hogy hűségesen segédkezett neki áldásos működésében, hanem ő serkentette és buzditotta is mindazon jóra, mit amaz végbe vitt.
Daczára sokat dicsőitett szivjóságának, e nemeslelkű nő sokáig félreismertetett, és kemény- szivűnek és fukarnak tartatott. Egy különben ismeretlen olasz krónikás ugyanis ezeket közli felőle: »Midőn Mordechai halálos órája közeledett, magához szólitá nejét, Frometet és mondá neki: Ugyan menj az aranypénzes ládához, végy belőle egy nagy összeget és add rabbi Liwa Gaonnak, hogy oszsza ki a város tudósai és szegényei között, mert a jótékonyság megóv a haláltól.c Fromet megigéré, hogy ugy fog cselekedni, szűkkeblüségében azonban nem ugy járt el; mégis azt hazudta, hogy mindent utasitása szerint cselekedett. De Mordechai igy szólt: »Te akaratos asszony, jól ismerem már engedetlen- ségedet és makacsságodat!«
De közelebbi vizsgálat után e Fromet asz- szonynak tett szemrehányás teljesen alaptalannak tűnik ki. Az 1601 márczius 14-én elhúnyt Meisel nem hagyott gyermeket hátra; a császári kincstár pedig a törvény értelmében feljogositottnak tekinté magát gyermektelenül elhúnyt zsidók vagyonát, mint császári kamarai szolgákét lefoglalni. Hogy hagyatékának nagy részét családja, — illetve neje — számára megmenthesse, Fro- metnek, ki azon szigoru törvényről valószinüleg mit sem tudott, halálos ágyán azt a megbizást adá, hogy vigyen egy tetemes összeg pénzt egyik nagyrabecsült barátjához, a már emlitett prágai rabbinushoz, ki a magas Löb rabbi neve alatt ismeretes. Lehet, hogy Fromet nem sejtve mit- sem, késlekedett haldokló férje akaratának tel- jesitésével De nemsokára meg kellett késlekedését bánnia. A császár az elhúnyt Meisel összes vagyonát, mely egy fél milliónál többre ment, elkoboztatta. Az Örökösök a hagyaték kiadatása czéljából pert kezdettek, melynek kimenetelét azonban Fromet már el nem érte; midőn sok évek multán 1000 forintos hagyomány itéltetett meg neki, már nem volt az élők sorában.
Fromet férjének halála után sem szünt meg jótékonyságot gyakorolni. Tudósokat bőkezű támogatásban részesitett, előmozditá a tudományokat, árvákat nevelt házánál és valamennyi prágai zsinagógáról tekintélyes ajándékokkal emlékezett meg. Ez ajándékok között volt egy száz koronás tallér sulyával biró arany kehely is. Fromet 1625. év január havában húnyt el; kortársai d1- csőitése szerint erénye felülmúlhatatlan fényben tündökölt.
Meisel Fromettel egyidejüleg és szintén Prágában élt B a s s e w i Hendel^ 1817-től fogva mint a prágai községi előljáró Bassewi Jakab neje, ki a császári háznak tett szolgálataiért -von Trauenburg névvel nemességet kapott. Hendel korának egyik legvallásosabb és legnemesebb asz- szonyának tartatott. Különösen a harminczéves háboru első korszakának nyomorral telt éveiben sokféleképen gyámolitá a szegényeket, sőt távoli, morvaországi, sziléziai és ausztriai zsidó hitközségek is részesültek jótéteményeiben. Hendel 1628 juliusának 5-én halt rneg, meg nem érve férje bukását és elszegényedését, ki is ő utána hat évvel — 1634 május 2-án mult ki az élők sorából.
Nem hagyhatjuk emlités nélkül azt a kér-
vényt, melyet több Jeruzsálembe kivándorolt nő — kiknek élén Hanna, r. Sámuel leánya Prágából és egy Fögle nevű asszony Lublinból, állott — a l7-ik században egy jeruzsálemi küldöttnek a frankfurti r. Lewi Sámuelnek hébernémet nyelven kiállitottak. »Izráel érdemes leányai, nagy tekintélyű hajadonok* — a levél tartalma szerint — egy könyörületes cselekedetet akartak igy közösen végbe vinni.
Jótékonysága miatt maradandó emlékezetre érdemes az 1788. év deczember 21-én Berlinben elhúnyt Cohn, szül. Nauen Din a. Berlinben egy nevelőintézetet alapitott, egy kizárólagosan erre a czélra épült házban, árva fiuk számára, mely »Nauen-féle intézet« név alatt máig is folytatja áldásos működését; azonkivül tetemes összegeket hagyományozott szegény leányok kiházasitására.
A legujabb korból számos hölgyet nevezhetünk meg, kik a jótékonyságot nagyob arányokban gyakorolják.
Ostermann Rozanna, német származású amerikai hölgy, ki Galvestonban (Texas) élt és 1866. február 3-án, egy hajótörés alkalmával, a MisK1rsippin vesztette életét, még 1862-ben raegirott végrendeletében tetemes vagyonát emberbaráti alapitványokra hagyományozá. Fél millió frankot érő két birtokát egy felekezetnélküli árvaház és egy szintén felekezetnélküli özvegy-
Zsidó nők. I. 10
