s igy tovább. Mert a legkegyelmesebb atya az ő Fia által a fiakat, kik szétszórva voltak egybegyüjté, hogy már nem mint a bűnnek, hanem mint az igazságnak szolgái, „szolgáljunk[1] neki szentségben és igazságban őelőtte minden napjainkban.”
II. Mily hatással Ítéli a hívekre lennie a tizparancs bevezetésének?
Azért a hívek minden kísértet ellen paizsul használják az apostolnak[2] ama mondását: „A kik már meghaltunk a bűnnek, mikép éljünk mégis abban?” már nem vagyunk magunkéi, hanem azéi, ki érettünk meghalt s feltámadott; ő a mi Urunk Istenünk, a ki tulajdon vérével szerzett meg magának bennünket; hogyan vétkezhetünk Urunk Istenünk ellen, s feszíthetjük őt újra keresztre? Azért mint igazán szabadok, és pedig azzal a szabadsággal, mellyel Krisztus szabadított meg minket, amint[3] tagjainkat az igazságtalanság szolgálatára adtuk, úgy adjuk azokat most az igazság szolgálatába, a megszentelésre.
„Idegen Isteneid ne legyenek énelöttem.”
III. Mit parancsol és tilt ezen első parancs?
Tanítsa a plébános, hogy a tízparancsolatban első helyen állanak azok, a mik Istenre, a második helyen pedig azok, a mik felebarátunkra vonatkoznak; mert azoknak, a miket felebarátunknak teszünk, indoka az Isten: mert felebarátunkat úgy szeretjük Isten parancsa szerint, ha Istenért szeretjük: azok pedig az első táblán vannak megírva. Mutassa ki továbbá, hogy az idézett szavak kettős parancsot foglalnak magokban: az egyik parancsoló, a másik tiltó. Mert midőn mondatik: „Idegen Isteneid ne legyenek énelőttem,” azon értelemben van vele összekapcsolva: Engem mint igaz Istent tisztelj, idegen Isteneknek tiszteletet ne tulajdoníts.
IV. Miként foglaltatik e parancsban a hit, remény és a szeretet?
Az elsőben pedig a hit, remény és szeretet parancsa foglaltatik. Mert midőn az Istent állandónak, változhatatlannak, mindig
