legyenek a törvény elfogadására, hogy „a harmadik napon” megjelenjenek. Azután a hegyhez vezettetve, honnan az Ur Mózes által a törvényeket adandó volt, egyedül Mózesnek mondatott, hogy menjen föl a hegyre, hová Isten a legnagyobb felséggel leszállóit s a helyet dörgés, villámlás, tűz és sűrű felhőkkel körülvéve, Mózessel beszélni kezdett és neki a törvényeket átadta, mit az isteni bölcseség azért tett, hogy bennünket intsen, hogy az Úr törvényét tiszta s alázatos szívvel kell fogadni s ha parancsait meg nem tartjuk, az isteni igazságtól kiszabott büntetések várnak reánk.
VII. Hogyan teljesíthetik az emberek az oly nagy rettentessél hirdetett törvényt és hogy mi sem könnyebb a szeretetnél.
Ezenkívül mutassa meg a lelkipásztor, hogy a törvény parancsait nem nehéz teljesíteni, a mit szent Ágostontól vett ezen érvvel is megmutathat, a ki azt mondja: „Ugyan hogyan mondhatni, hogy lehetetlen az embernek szeretni; szeretni, mondom, a jótevő teremtőt, a szeretetteljes atyát, sőt tulajdon testét is testvéreiben? Már pedig, „A ki[1] szeret ... az a törvényt betölté”. Azért nyíltan bizonyítja sz. János[2] apostol, hogy Isten parancsai nem nehezek: mert szent Bernát[3] bizonysága szerint az embertől semmit igazságosabban, nagyobb méltányossággal, nagyobb haszonnal nem lehetett volna követelni. Azért Istennek legfőbb jótékonyságát csodálván sz. Ágoston,[4] igy szólitá meg magát az Istent: „Mi az ember, hogy tőle szerettetni kívánsz? s ha nem teszi, iszonyú büntetésekkel fenyegeted? Vagy nem elég nagy büntetés-e az, ha nem szeretlek?” Ha valaki azt hozná föl mentségül, hogy természeti gyengesége akadályozza abban, hogy Istent szeresse: meg kellene neki magyarázni, hogy Isten, ki szerettetni kíván, a szeretet erejét az ő Szentlelke által sziveinkbe önti;[5] e jó Lélek pedig az azt kérőknek a mennyei Atyától adatik,[6] úgy, hogy méltán könyörgő szent Ágoston:[7] „Add meg, a mit parancsolsz és parancsolj, a mit akarsz”. Mivel tehát Isten segítsége, főkép Krisztus Urunk halála után, mely által e világ fejedelme kivettetett, velünk van: nincs ok, hogy valakit a dolog nehézsége elijeszszen: mert semmi sem nehéz annak, a ki szeret.
