olvasó, ördögűző, gyertyavivő, alszerpap, szerpap, áldozár. Hogy pedig a szolgák ezen száma helyesen van igy meghatározva, kitűnik azon teendőkből, melyek a szent miseáldozathoz és az oltáriszentség végzéséhez vagy kiszolgáltatásához, a miért főkép rendeltettek, szükségeseknek látszanak. Ezek közöl némelyek nagyobb, vagy szent, mások pedig kisebb rendeknek mondatnak. A nagyobb vagy szent rendek: az áldozópapság, szerpap- és alszerpapság: a kisebbek közé ezek soroztainak: gyertyavivők, ördögűzők, olvasók és ajtónállók; ezekről egyenkint fogunk röviden szólald, hogy a lelkipásztoroknak forrásuk legyen, melyből főkép azokat oktassák, kikről tudják, hogy valamely rendet fel fognak kapni.
XIII. Mit jelent a pilis (hajkorona) és a klerikus nevezet?
El kell kezdeni pedig a papi tonsura feladásán és elő kell adni, hogy az némi előkészület a rendek fölvételére. Mert valamint a keresztségre az ördögűzés, a házasságra pedig az eljegyzés által szoktak előkészíttetni az emberek: úgy, midőn a hajkorona által Istennek szenteltetnek, mintegy út nyílik nekik az egyházirend szentségére. Mert kijelentetik, hogy milyennek kell lennie annak, a ki a sz. rendeket föl akarja venni; mivel a „klerikus” nevezet, melyet akkor kap először, abból származott, hogy az Ur lesz ezentúl része és öröksége, hasonlólag azokhoz, kik Izrael népéből az isteni tiszteletre voltak rendelve: kiknek az Úr megtiltotta, hogy részt kapjanak az ígéret földén, midőn igy szól:[1] „Én vagyok a te részed és örökséged”. Ámbár ez minden hívőnek szól, mégis kiválólag azokra illik, kik magokat Isten szolgálatára szentelték.
XIV. Miért jeleltetnek meg a klerikusok fejökön kör-alakú koronával?
A haj pedig megnyiretik kör alakjára s hasonlatosságára, melyet mindig kell viselni és, amint valaki azután felsőbb rendfokozatra lép, a kör-alakot szélesebbre kell nyírni. Hogy pedig ez az apostolok hagyományából származik, az egyház tanítja, mert e haj kinyirásának szokásáról említést tesznek areopagi Dénes, Ágoston, Jeromos, ősrégi és nagy tekintélyű atyák.
- ↑ Móz. IV. K. 18. 20.
