hittel kell hinnünk azt, a mi elrejtvé és a szemek érzékétől távol van. De itt e szavaknak értelme különbözik attól, melylyel akkor bírnak, midőn a keresztségre is alkalmaztatnak. Mert hogy Krisztus vérét a bor színe alatt elrejtve szemléljük a hit által, a hit titkának mondatik. A keresztséget pedig, mivel a ker. hit teljes megváltását foglalja magában, mi a ;hit szentségének, a görögök a hit titkának, méltán nevezzük. Ámbár más okból is mondjuk az Ur vérét a hit titkának, mivel t. i. főkép ebben ütközik az emberi ész legtöbb nehézségre és akadályra, midőn a hit, hogy higyjük, elénk adja, hogy Krisztus Urunk az Istennek valóságos fia, Isten és ember egyszersmind, meghalt érettünk; ezen halált ugyanis a vér szentsége jelenti.
XXIV. Miért fordul élő különösen a vérré való átváltoztatásnál a halál említése?
Azért helyesebben emlékezünk meg e helyen, mint a testté való átváltoztatásnál az Ur kínszenvedéséről e szavakkal:[1] „Mely kiontatik a bűnök bocsánatára”. Mert a külön megszentelt vér az Úr kínszenvedésének, halálának és szenvedése nemének szemeink elé állítására nagyobb hatással és jelentőséggel bír. Azon szavak pedig, melyek hozzáadatnak: „érettetek és sokakért”, Máté- és Lukácstól, külön-külön vannak véve, melyeket mégis az Isten lelke által vezérelt anyaszentegyház összekapcsolt; s a kínszenvedés gyümölcsének és hasznának kifejezésére szolgálnak. Mert ha annak hatását tekintjük, be kell vallanunk, hogy az Üdvözítő mindenek üdvéért ontotta vérét; ha pedig a hasznot gondoljuk meg, melyet belőle az emberek húznak, könnyen megértjük, hogy azon, haszon nem mindenkire, hanem csak sokakra háramlik. Midőn tehát azt mondotta: „érettetek”, vagy a jelenvoltakat jelentette, vagy a zsidó népből kiválasztottakat, milyenek voltak, dudást kivéve, a tanítványok, kikkel beszélt. Midőn pedig hozzátette: „sokakért”, a többieket, a zsidók és pogányok közöl kiválasztottakat akarta értetni. Helyesen történt tehát, hogy nem az mondatott: „mindenkiért”, minthogy e helyen csak gyümölcséről volt szó a kínszenvedésnek, mely az üdvösség gyümölcsét csak a kiválasztottaknak hozta. És erre vonatkoznak az Apostol ama szavai:[2] „Krisztus egyszer áldoztatott föl, hogy sokak bűneit
