115 mentek és azzal fenyegetődzve, hogy megkínozzák és megölik, minden pénzét elvették. Éppen amikor Sovienko átadta volt a pénzt, betoppantak a rendőrök és lefogták a rablókat. Félszeműnek a külseje ekkor már megfelelt a nevének, mert harcra fölkészülve, műszemét kivette és zsebre vágta. Ez a műszem teljesen fölismerhetetlenné tette a rablót abban a községben, ahol mindenki rettegett Félszeműtöl. Meg kell azonban említenem, hogy Félszemű egészen kellemes, jómodorú ember volt. De nagyon sok kellemetlenséget szerzett nekem, mert utamat a rendőrségtől részemre fogadott ukrán paraszttal voltam kénytelen folytatni, aki ostoba volt és lusta, állandóan eltévedt és együgyüségében még az öreg tölgyektől is félt, amelyekben hite szerint, zöld erdei ördögök laktak. Naponta többször is leitta magát és ilyenkor egészen elment az esze, hülye módjára egyre csak nevetett. És mindennek a tetejébe Sas volt a neve! A Bikin folyó körül az egész őserdői élet az aranyat uralja. Legendákat beszélnek mesésen gazdag aranykeresőkről, akik benn a hegységben dolgoznak és csodálatos arany - fövenytelepekről a mély és ragadós folyók ágyában, aminő a Khor és az Imán; és szájról-szájra adják a híreket, amelyek az erdőkben történő borzalmas gonosztettekről és az arany keresők rettenetes kalandjairól szólnak. A «sárga ördög ércéért», ahogyan a koreaiak az aranyat nevezik, az usszuri taigában ijesztő és véres bűnök, de hősies bátorságra és hajthatatlan akaraterőre valló tettek is történnek; de végezetül csaknem mindig a sárga ördög diadalmaskodik és bűnre csábítja, romlásba dönti az aranytól elcsábított embereket. TIZENNYOLCADIK FEJEZET. A kihaló nép. Ebben a végtelen őserdőben, ahol csak ritkán található fehér ember, sok kínai és koreai megtalálja lakását és megélhetésének lehetőségét. Ok az igazi birtokosai ennek az át nem kutatott erdőterületnek, alaposan ismerik, min- 8*
