A)
A dohány eredeti hazája.
Minden kultivált növény eredeti hazája gyanánt azon földrész, ország, tartomány, vagy vidék tekintendő, ahol a kérdéses növény „spontán“, vagyis vadon, minden ápolás és művelés nélkül önként tenyészik.
De gyakran ez még nem elégséges bizonyíték arra nézve, hogy valamely növény eredeti hazájául lehetne, minden kétséget kizárólag, tekinteni azon országot, ahol vadon tenyészik a kérdéses növény.
Leginkább meg van nehezítve a kérdés megoldása azon növényeknél, melyek életfolyamatukat egy év leforgása alatt teljesen bevégzik.
Ezeknek magvai a kultivált talajról különböző módon elszármazhatnak oly vidékekre, amelyek elég távol feküsznek azon helytől, ahol létrejöttek. S ha ott megfelelő életviszonyok közé kerültek, akkor igen könnyen válhatnak „spontán“ vagy önként-termőkké.
A dohány e tekintetben kivételt képez, mert ős-hazáján kívül máshol nem fordul elő, mint önként-termő. Legalább az ó-világ egyik földrésze sem dicsekedhetik azzal, hogy itt vagy amott vadon termő dohánya volna.
Mintha a dohány tudatával bírna annak a közkedveltségnek, melyben az államok részesítik; ama dédelgetésnek, melylyel a munkás kezek ezrei és ezrei szorgoskodva ápolják.
Mintha érezné, hogy az ő jólléte egyes országok közgazdasági állapotai és jövedelmeinek bő jövedelmi forrását képezi s így megérdemli, hogy kellő gondozás és ápolásban részesüljön.
Mintha látná, hogy az emberek millióit tette rabszolgájává, kik nélküle az életet elviselhetetlennek tekintik!
Mintha sejtené, hogy önként-termősége által törvényszegővé
