a) Florida.
A félsziget lakóival való találkozás elég simán folyt le. A férfiak csinos agyagpipákból eregették a bodor füstfellegeket.
Később megtudtuk azt is, hogy sulyosabb betegségekben a dohányt használják gyógyítószerűl, még pedig füst alakjában.
A halállal küzdő beteget egy alacsony székre ültetik; izzó parázsra szárított és nagyjában összetépett dohányleveleket szórnak; a fölszálló füstfelleg körülömli a beteget; izzadás, majd hányás vesz erőt a szenvedőn, mint a sikeres kurának kézzelfogható jelei.
Hawkius János, 1564-ben, említi, hogy a floridai indiánok dohányzással űzik el az éhséget és szomj úságot. Ha a szükség parancsolja, több napon át el tudnak lenni étel és ital nélkül.
Állítólag ebből a szempontból nyúltak a franczia hajósok is a dohány után, oly nagy bizalommal!
b) Viginia.
Midőn 1585-ben Sir Walter Raleigh (a ki Erzsébet angol királynőnél igen nagy kegyben állott), öt jól fölszerelt hajót küldött az előző évben fölfödözött Virginia nevü tartomány további kikutatására: ezen expedícióval a hírneves Hariot Tamás nagy mathematicus professor is kedvet kapott az új világba vitorlázni.
E széles látókörű és nagytudományú férfiú egész erejét a nép szokásainak megfigyelésére és a természeti viszonyok tanulmányozására fordítá.
Az ő jelentéséből tudjuk, hogy a dohány itt, az Alle- ghauy hegység keleti oldalán önként-termő növény.
E növény leveleit az indiánok nagy szorgalommal gyűjtik ; azt megszárítva agyag-pipákból nagy élvezettel füstölik.
Szerintök e füst megtisztítja az agyat a fölösleges nedvességtől, megnyitja a test porusait s így a bomlási termények kiszabadulását lehetővé teszi.
A kik ezzel élnek, soha dugulásban nem szenvednek, vagy pedig az abban szenvedők rövid idő alatt megszabadulnak attól,
