<poem> 29. Édes anyám most küldött egy levelet: Gyere haza, édes fiam, ha lehet. El is mennék, édes anyám, nem lehet, Holnap reggel masérozunk, ugy lehet.
Ha kiállok a kaszárnya elébe, Feltekintek a csillagos nagy égre. Jaj, istenem, merre van az én hazám? Merre felé van az én édes anyám?...
30. Édes anyám nem lett volna. Katona sem lettem volna. De még akkor beíratott. Mikor bölcsőben ringatott.
Édes anyám, édes anyám. Édes felnevelő dajkám! Jobb lett volna kis koromba Zártál volna koporsóba!
31. El akarnám a bakancsom cserélni. De már látom el kell aztat viselni; Jaj de rövid az én bakancsom szára, Esik a hó, fázik a lábam szára.
Hej a bunda, az a bunda, a bunda — Mikor ketten melegedtünk alatta; Hej istenem! minek is jut eszembe, — Tán azóta menyecske lett belőle!
32. Elindulék a hazámból Gyöngyös város felé. Fél utamból visszanézék hazám felé. Látom a nagy hegyeket. Hogy siratnak engemet: Arczczal vagyok leborulva. Hazám felé fordulva!
