Oldal:Magyar remekírók - A magyar irodalom főművei - 54. kötet - Magyar népdalok.djvu/270

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

<poem> 97. Hármat tojt már a fürjecske, Fürj, fürj, rendembe, Renden bokor, csipkevessző, Ró-ró, reketye. Sipittyom gyere be Rózsám az ölembe, Sipittyom gyere be Rózsám az ölembe.

98. Harminczhárom fodor van a szoknyámon, Azt gondoltam : férjhez megyek a nyáron, De már látom, nem mék férjhez a nyáron, Hiába van a fodor a szoknyámon.

99. Harminczhárom kocsi szalma Rothadjon el az ágyadba! Harminczhárom esztendeig Lakjad az ágyad fenekit!

100. Három alma, meg egy fél: Kérettelek, nem jöttél, Ha nem jöttél, ott vesztél, Lányok anyjává lettél.

Ej, haj, nem bánom,

Nékem is lesz virágom.

Ej, haj.

Leszakasztom a nyáron !

101. Három éle van a sásnak, Szebb szeretőm van mint másnak. Bárcsak ilyen szép ne volna, Hogy irigyem egy se volna!