Oldal:Budenz-Szinnyei - Finn nyelvtan.djvu/71

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap nincsen korrektúrázva


y) inessivusa (-massa, -mässä) mint állapothatározó ge- rundium, leggyakrabban az ole- ,lenni, esse' és a käy ,kelni, járni' ige mellett annak a kifejezésére, amivel az alany el van fog- lalva vagy amiben eljár, pl. isäntä on kalastamassa a gazda halászni van ; käymme sairaita katsomassa betegeket látogatunk itkp. járunk . . . látogatásban) ;

8) elativusä (-masta, -mästä) mint állapothatározó ge- rundium, félbenszakadó vagy véget érö cselekvés kitételére, ,meg- szünni, megóvni, akadályozni, eltiltani' stb.-féle igék mellett, pl. herkesi itkemästä megszünt sírni ; hän kielsi minua poikaa autta- masta megtiltotta, hogy ne segitsek a fiúnak ;

s) illativusa (-maan -mään [-mahan, -mähän]): célés véghatározó gerundium, pl. mene nuklcumaan menj aludni ; rupesi laulamaan kezdett énekelni ; tule nyt palkkasi saamaan gyere most, hogy megkapd a béredet ;

С) adessivusa (-malla, -mällä): a) eszközhatározó gerundium, pl. valehtelemalla et piiäse pulasta hazudozással nem menekülsz a bajból ; — b) a mondat alanyának megfelelö birtokos személyraggal (-mallani, -mallansa stb.) ole- ,lenni, esse' ige mellett : ,valamit-tevö félben' jelentéssel, pl. olin juuri lähtemälläni éppen elmenö-félben voltam ;

K¡) ablativusa (-malta, -mältä) : a) gátló okot kifejezö gerundium, pl. lapsen itkemältä en voinut nukkua a gyermek sirásától nem tudtam aludni ; — b) birtokos személyraggal oly elözmény kitételére, amelyre mindjárt rákövetkezés áll be, pl. hän väsyi kohta rupemaltaan mindjárt elfáradt, mihelyt belekezdett ;

7) a -mise képzös igenéA'nek eggyesszámi nominativusa mint gerundium necessitatis állító mondatban, amelynek igéje ole- ,esse' eggyessz. 3. szem. (on, oli stb.) ; szintígy a partitivusa tagadó mondatban (igéje: ei ole stb.; a cselekvés alanya e mellett genitivusban áll, pl. sinun on sinne mene- minen neked oda kell menned ; sinun ei ole sine menemistä neked nem kell (nem szabad, nem jó) oda menned ; — továbbá a küy- ,kelni, járni' ige mellett mint gerundium potential e, pl. käykö ncun sanominen lehet-e így mondani ?

8) a -maise, -mäise képzös igenévnek a) többesszámi adessivusa birtokos személyraggal (-maisillani, -maisillansa stb.) gerundium : ,vmit tevö félben' jelentéssel, pl. on putoomaisillaan 64

esöfélben van; — b) ablativusa (-maisiltani stb.) beállófélben levö, de megszünö cselekvés kifejezésére, pl. menemäisiltänsä hän käskettiin tukaisin visszaparancsolták, amikor éppen menö- félben volt.

ÁTTEKINTÉSE

a z i g e n é v i alakoknak. (lgetövek: anta- adni; mene- menni.)

I. Participiumok.

1. Part, praes. act. antava, menevä 3. Part, praet. act. antanee , mennee-

2. „ '„ pass, annettava, men- (-nut, (-nyt)

tävä l i. , „ pass, annettu, menty

II. I n f i n i t i v n s o k. 1. -ta, -tä képzös igenév:

Lativ. antaa', mennà' ( Translat. antaakse.ni', mennäkse[ni(

III. Gerundiumok.

1. -te képzös igenév : ; Illat. antamaan, menemään

Instrum. antaen, mennen Adess. antamalla, menemällä

Iness. antaessa, mennesèä Ablat. antamalta, menemältä

(pass.) annettaessa, mentäensä - 2. -ma, -mä képzös igenév :

3. -mi^e képzös igenév: Nominat. antamiuen, meneminen

Instrum. antaman, menemän menemùtä

(pass.) annettaman, mentämän

Abess. antamatta, menemättä 4- -maise,-mäise képzös igenév:

Iness. ' antamassa. menemässä Aáess.(Ü>.)antamaisiUa,menemäistllñ

Elat. antamasta, menerpästä i Ablat.(tb,)antamaisilta,menemäisiltä.

31. Szerkesztett igealakok.

Elöjegyzet. A segédigéül szolgáló ole- (,esse') létigének activumi potentialisa (ollen, ollet, ollee stb.) helyett a köznyelvben a vele eggyértelmü lie- ige potentialisa (lienen, lienet stb.) van használatban. — Az ole- (és a kiegészitésére szolgáló lie-) ige ragozása a kövotkezö :

A с t i v u m.

Ind. praeseiis. Ind. praeteritum.

Eggy. 1. olen Tb. olemme Eggy. 1. olin Tb. olimme

2. olet oktte

2. olit olitte

. 3. on ovat ( 3. olí olivat

Potentialis. Conditionalis.

Eggy. 1. lienen Tb. lienemme ) Eggy. 1. olisin Tb. olisimme 2 lienet lienette 2. olisit olisitte

H. lienee lienevät 3. olisi olisivat

65 -

Imperativus. Optativua.

Eggy. 1. — Tb. olkaamme

2. oí' ulkaa(tte)

Eggy. 1. — Tb. -

2. olios

3. olkoon olkoot

Passivum impersonal e.

Ind. praes. ollaan Condit. oltaisün

„ praet. oltiin Optat. oltakoon.

Potent. oltaneen \

1) A -va, -vä képzös participium praes. act. (pl. antava, elävä) eggyes- és többesszámi nominativus-alakjában az ole- ,esse' segédigének ind. praesensével eggybeszerkesztve = ind. futurum (act.); pl. olen antava fogok adni, olet lukeva fogsz olvasni; — a többes szám (pl. olemme tulevat fogunk jönni, ovat lähtevät fognak indulni) ritkán fordul elö.

2. A -nee képzös participium praeteriti act. (pl. antanee-, elänee-) eggyes- és többesszámi nominativus-alakjában (-nut, -nyt es -neef) az ole- ,esse' segédigének praesensével, mégpedig az indicativuson kívül a potentialis, conditionalis (s ritkábban az op- tativus) módalakjaival is eggybeszerkesztve = perfectum: ind., potent., cond. (optat.); az ole- igének ind. praeteritumával = plusquamperfectum (ind.); pl. olen antanut adtam (ich J-abe gegeben), olet ollut voltál (du bist gewesen), Henee tullut lebet hogy jött (er mag gekommen sein), olisimme tehneet tettünk volna, olkoon sanonut mondott legyen; — olin antanut adtam volt.

3) Az -u, -y képzös participium praeteriti pass. (pl. annettu, eletty) eggyesszámi nominativus-alakjában az ole- igének praesens- és praeteritumbeli eggy. 3. szem.-alakjával eggybeszerkesztve = határozatlan v. általános alanyra mutató (passivum impersonale- beli) perfectum és plusquamp erf ectum; pl. on annettu adtak (man hat gegeben), on kuultu hallottak (man hat gehört), Henee nähty lehet hogy láttak (man wird wohl gesehen haben, man dürfte g. h.), olisi saatu kaptak volna (man würde bekom- jji.; men haben), olkoon sanottu mondtak legyen (man mag gesagt 1. 1*1* haben) ; oli määrätty meghatároztak volt (man hatte bestimmt).

t &

o i Jegyzet. A participium praes. pass, is elöfordul áz ole- igének eggy.

¡, 3. személyével határozatlan v. általános (,man') alanyra mutató alakul; de ez nem futurumot jelent i,úgy mint a part, praes. act.', hanem azt, hogy a cselek- r-iv l *' V6st végre kell hajtani, pl. ouannettava adni kell (dandum est, man muss '.'.' --

Budenz-Szinnyei : F'inn nyelvian. B

'

geben). - E participium azonban közönségesebben egészen adjectivumszerü kiegészitöül áll a határozott alanyra mutató ole- ige mellett : hän on kiitettävä ö dicsérendö, dicséretre méltó (est laudandus\ ovat kiitettävät laudandi sont. - Szintígy használatos a participium praet. pass, is, pl. työ on tehty a munka meg van téve, olemme valitut meg vagyunk választva, olivat myydyt el voltak adva.

Jegyzet. Az ole- igével szerkesztett participium praet. act. költöi nyel- ven elöfordul eggy. essivus-alakban is, pl. olen sanonunna (e helyett : olen sanonut).

ÁTTEKINTÉSE

az ole- (és lie-) segédigével szerkesztett igealakoknak :

I. F u t u r u m.

act. ind. E. Í. olen (2. olet, 3. on) antava, menevä.

[T. 1. olemme (2. olette, 3. ovat) antavat, menevät.]

П. Perfectum.

act. ind. E. 1. olen (2. olet, 3, on) antanut, mennyt.

T. 1. olemme (2. olette, 3. ovat} antaneet, menneet. „ pot. E. 1. llenen (2. lienet, 3. Henee) antanut, mennyt.

T. 1. lienemme (2. lienette, 3. lienevät) antaneet, menneet. „ cond. E. 1. olisin (2. olisit, 3. olisf) antanut, mennyt.

T. 1. olisimme (2. olisitte, 3. olisivat) antaneet, menneet. pass, (impers.) ind. on annettu, on menty. , pot. lienee annettu, menty.

я cond. olisi annettu, menty.

. III. Plusquamperfectum.

act. ind. E. 1. olin (2. olit, 3. olï) antanut, mennyt.

T. 1. olimme (2. olitte, 3. olivat) antaneet, menneet. pass, (impers.) ind. oli annettu, oli menty.

Jegyzet. Az ole- (es lie-) igén kivül még a tule- (jönni) ige is szolgál segédigéül, mégpedig a futurum kifejezésére, ind. és cond. praesens- alakjában a -maan, -mään végü gerundiummal eggybeszerkesztve ; pl. tulen snnomaan fogok mondani, tulee seisomaan fog állani ; tulisit huomaamaan fognál észrevenni.

32. Tagadó igeragozás.

Tagadó és tiltó adverbium (,nem' és ,ne') helyett a fmn nyelvnek tagadó és tiltó igéje van ; a tagadónak (e-) ind. praesense, a tiltónak (älä- v. etó'-, cs. al. äl- v. el-) imperativusa és optati- vusa van használatban.

Az e- tagadó-ige ragozása (ind. praes.) :

Optat.

E. 2. ällös (ellös) 3. älköön (elköön)

T. 1.

2

3. älkliöt (elkööt)

Eggy. 1. en, 2. eí, 3. eг.

Több. 1. emme, 2. eííe, 3. ewàï.

Az ató'- v. dä- tiltó ige ragozása :

Im p er at.

Eggy. 2. ató (eZa')

8. -

Több. 1. älkäämme (elkäämme) 2. älMä(tte) (elkää(tte) 3.

A tagadó és a tiltó igével való alakok következöleg vannak szerkesztve :

1) Ind. praesens = a tagadó ige-)-a föige teljes töalakja zárt végszótaggal (amelyet az eggykor megvolt -k praesens-képzö tett zárttá).

2) Potentialis és conditionalis = a tagadó ige -\- a föige potent., ill. cond. töalakja.

3) Imperativus és optativus = a tiltó ige imperativusa, ill. optativusa -f- a föige optat, töalakja, — kivéve az imp. eggy. 2. személyét, amelyben a tiltó igét a föigének zárt végszótagú teljes töve kiséri' (ezt az eggykor megvolt -fc-vá kopott opt. képzö tette zárttá).

4) Ind. praeteritum = a tagadó ige -\- a föigéböl képzett par- ticipium praeteriti eggyes-, ill. többesszami nominativusa.

5) A szerkesztett igealakok tagadósításánál az ole-, lie-, tule- segédige áll az_ 1—4. szerinti tagadósított alakban.

Ragozási példák.

Igetö : anta- adni.

A o t i т n m.

Ind. praesens.

Eggy. 1. en anna' (nem adok)

2. et anna' (nem adszj

3. ei anna' (nem adi

Több. 1.

o

Potentialis

Több. 1.

2.

3.

emme anna' (nem adunk) eue anna' (nem adtok) eivät anna' (nem adnak)

Eggy. 1.

2.

3.

en antane

et antane

ei antane

emme antane

ette antane

eivät antane

Condit. Eggy. 1. en (2. et, 3. eг) antaisi ; Több. 1. emme (2. ette, 3. eivät)

antaisi. 5*