szani (kuule- hallani), tuntu- érzeni, sentiri (tunte- sentiré), näky- látszani (näke- látni), särky- eltörni. frangí (särke- frangere).
ß) Szintén -u, -y képzövel, amely mellett azonban következö t, n, k elött eggy teljesebb -ute, -yte képzönek -nt, -yt-fe\e csonka alakja szerepel, i, o-végü kéttagú alapigékböl: sitou- (sitout-) kötödni. magát kötelezni (sito- kötni), hierou- (hierout-) dörgölödni (hiero- dörgölni), kääriy- (kääriyt-) göngyölödni (kääri-); — szintigy némely kéttagú a, ä, e-végü alapigékböl is. részben az a. szerint való alak mellett : antau- (antaut-) adni magát, megadni magát (anta- adni); heittäy- (heittäyt-) vetödni, vetemedni (heittä- vetni) ; laskeu- (laskeut-) ereszkedni (laske- ereszteni), tekey- (tekeyt-) tevödni (csinálódni, változni : teke- tenni) ; valau-, peittäy- (valant-, peittäyt-} = valu-, peitty- (a. alatt) ; — végre csakis igy a hosszú vagy két rövid magánhangzón végzödö két- (illetöleg háromi- tagú igékböl (22. c.) ; ezeknél a refl. képzö elött a tövégi hosszú magánhangzó helyr;tt rövid van, a rövid véghangzó pcdig hiányzik : avau- (avant-) nyílni (avaa- nyitni), kokou- (kokout-) gyülni (kokoo-, kokoa- gyüjteni) ; tarjou- (tarjout-) kínálkozni (tarjoo-, tarjoa- kinálni).
Y) -utu. -yty vagy -untu, -ynty képzovel azon igékböl, amelyekböl ß. szerint is van képezve reflexivum : antautu-, heittä- yty-, sitoutu-, tekeyty-, avautu- = antau-, heittäy-, sitou-, tekey-, avau- (ß. alatt) ; — kokountu-, laskeuntu- (vagy összevonással : kokoontu-, laskeentu-, tekeenty-, heittäänty-) = kokou-, laskeu-, tekey-, heittäy-.
S) -pu, -py képzovel eggytagú alapigékböl : saapu- érkezni isaa- kapni, érni), syöpy- tele enni magát («г/о-enni), junpu- le- részegedni (juo- inni, vö. sich betririken).
d) Gyakorított (ismételt. elaprózott v. folytonos cselek- vést jelentö) igetö (verbum frequentativum, continuativum) :
a) -le képzovel, amely elött a két- és többtagú alapigék rövid véghangzója helyett majdnem kivétel nélkül e (s némcly- kor ebböl fejlödött г) van : pl. hake- keresni: hakele-, anta- adni: anteltí-, elä- élni : elele-, opctta- tanitani : opettele-, lämmittä- mele- gíteni : lämmittele- ; laati- rendezi, intézni : laatele-, repi- szakítani, tépni : repele- ; sano- mondan! : sánele-, sito- kötni : sltele- ; astu- lépni : astele-, puhu- beszélni : puhele-, kysy- kérdezni : kysele- ; — leikkaa- metszeni : leikkaele- v. leikkaile-, hyrää- búgni, dongani: hyräele- v. hyräile- ; kokoo- (kokoa-) gyüjteni : kokoele- \. kokoile- (vö. 21. b.).
Jegyzet. A käy- ,kelni, járni' ige frequentativuma kävele- (az eredetibb käve- töalakból'. — Az -itse idial. -Ute) végtt igéknek gyakoritó alakja
-ittele : kaupittele- (kaupitse- árulni), leikittele- (-use- játszani), mainittele- (mainitse- emliteni). — A -le elötti hangzó majdnem mindig e (ill. г) lévén, a nyelvérzék az egész -ele (ill. -ile)-i érzi képzönek ; innen az efféle alaku- lások : sitoele- v. sitoile- (sitele- mellett : sito- kötni), kertoele- (kerto- el- beszélni), kieriele- (kieri- keringeni), amelyek külömben a leikkaele-, kokoele- (-i'Ze)-félék analógiájára is támaszkodhattak.
ß) -ksi képzövel: pureksi- (pure- harapni), kuljeksi- (kulke- járni) ; eleksi- (elä- élni).
K) -skele (-ske-le) képzovel : uiskele- (ui- üszni), käyskele- (käy- kelni, járni), oleskele- tartózkodni (ole- lenni), astuskele- (astu- lépni), etsiskele- (etsi- keresni), seisoskele- (seiso- állani); eleskele- (elä- élni), kanneskele- (kanta- hordani).
S) -skentcle (-ske-nte-le) képzövel : käyskentele- (käy-), uisken- tele- (ui-), teeskentele- tettetni (teke- tenni).
e) Hirtelen v. eggyszeri cselekvést jelentö igetö (verbum subitaneum, momentaneum) :
a) -aise, -äise képzövel, amely elött az alapige véghangzója hiányzik ; pl. puraise- ihirtelen harapni : pure- harapni), repäise- (repi- szakítani), pofkaise- (potki- rúgni), kysäise- (kysy- kérdezni), parkaise- (parku- ríni).
ß) -ahta, -ähtä képzövel, amely elött az alapige véghang-zója hiányzik ; pl. naurahta- magát elnevetni (naura- nevetni), seisahta- megállani (seiso- állani), katsahta- hirtelen tekinteni (katso- nézni), nukahta- hirt. elszmmyadni (nukku- aludni), vierähtä- legördülni {fieri- gördülni, gurulni).
24. Névszótöböl képzett igetö.
a) Valami vé v á 1 á s t jelentö igetö : -ne képzövel mellék- névi alapszóból ; ennek a, ä véghangzója helyett tübbnyire e van ; pl. huonone- rosszabbodni (huono rossz), heikkene- gyen- gülni (heikko gyenge), vahvene- erösödni (vahva erös), pahene- megromlani, rosszabbodni (paha rossz), vähene- kevesbedni, fogyni (vähä kevés), suurene- nagyobbodni (цинre- nagy) ; — az -ea -eä végüekböl -ene): rohkene- bátorkodni, merni (rohkea bátor, merész), pimene- sötétedni (pimcä sötét).
Budenz-Szinnyei : Finn nyelvran. 4;
Jegyzet. Ezen -ne képziís igék causativuma -nta -ntä végü (vö. 23, b.), pl. vahventa- erösiteni, vähentä- kevesbíteni ; s az ebböl képzett reflexivum (-ntu, -nty, vö. 24, c, «.) legtöbbnyire ugyanazt jelenti, mint a -ne képzös elsö származékige, pl. vahventur erösödni, vähenty- kevesbedni.
b) Vala m i t-tevést, csinálást, müvelést, valami vel tevést, bánást, valami ü l müködést, valami v e l übtést jelentö igetö :
л) -ta, -tä vagy (hangsúlytalan magánhangzó után) -a, -a képzövel: pavimenta- legeltetni (pásztorolni : paimene-, es. paimen pásztor), ääntä- hangoztatni, kiejteni (hangot, szót) (ääne- hang), seivästä- karózni (seipää-, es. seiväs karó), höyhentä- melleszteni, deplumare (höyhene-, cs. höyhen toll) ; — rasvaa- zsirozni (rasva, zsír), harjaof kefélni (harja kefe), kehrää- fon ni (kehrä orsó), silmää- szemlélni (silmä szem), nokea- kormozni (noke- korom), kokoa- gyüjteni (koko rakás), vaahtoa- habzani (vaahto hab), höyryä- gözölögni (höyry göz).
ß) -г képzövel (vö. 6.) ; pl. kukki- virágzani (kukka virág), poiki- kölykezni, ftadzani (poika fiú), pesi- fészket rakni (pesa fészek), kynsi- körmölni (%nfe-köröm), taimi- csirázni (taime- csira).
Jegyzet. Az а-végíi tövekböl képzett igék o-végüek, mert az -г képzö elveszett, pl. sano- mondani (sana szó), mtso- vesszözni (vitsa vesszö), varso- csikózni (varsa csikó), lahjo- ajándékozni (lahja ajándék) : régibb *sanoi-, vitsoir, varsoi-, lahjoi- alakból.
7) -üse (-i-tse) képzövel: naulitse- szegezni (naula szeg),. vangitse- elfogni (vanki {ogoly),jumaloitse- isteníteni (jumóla isten), tarinoitse- regélni (tarina rege), vahingoitse- kárositani (vahinko kár). House- örvendezni (ilo öröm), hedelmöitse- gyümölcsözni (hedelmä).
S) -itta, -ittä (-i-tta, -i-ttä) és -ífa, -ttä képzövel különösen a ,valamivel ellátás' értelmében: raudoitta- megvasalni (rauta vas), kunnioitta- tisztelni (kumiia tisztelet), majoitta- elszállásolni (maja kunyhó, szállás). sonnitta- trágyázni (sonta trágya), nimittä- nevezni (nime- név); myrki/ttä- megmérgezni (myrkky méreg), rokotta- beoltani (rokko himlö); — ,valamivé tevést' jelentök, pl. paloitta- darabolni (pala darab), muutta- változtatni (muu más), pitkittä- hosszabbítani, folytatni (pitkä hosszú).
s) -sta, -stä és -ista, -istä képzovel: kalasta- halászni (kala hal), linnusta- madarászni (lintu madár), metsästä- vadászni (metsä erdö); — veristä- megvérezni (vere- vér), lävistä- átlyukasztani (läpelyuk), vahvista- erösiteni (vahva erös), uudista- lijitani (uute- uj), yhdistä- eggyesíteni (yhte- eggy), kukoista- virágzani (kukka virág).
Jegyzet. A valamivé tevést jelcntö -ista, -istä képzös igék reflexivuma (-istu, -isty) valamivé válást jelent, pl. vahvistu- erösödni, uudistu- újulni, yhdisty- eggyesülni.
c) Valami nek tartás t, vélést, mondást jelentö igetö -ksu, -ksy képzövel : paljoksu- sokallani (paljo sok), vähäksy- keveselni (vähä kevés), hyviiksy- helyeselni (hyvä jó), pahaksu- rosszallani, rossz néven venni (paha rossz), kummaksu- csodálni (kumma csoda).
25. Alanyra-mutatással járó igealakok.
Az eggyszerü igealakok vagy határozott 1. 2. 3. személyre mutatnak mint alanyra, pl. menen megyek, istuisit ülnél, tulkoot jöjjenek ; vagy határozatlan, illetöleg általános alanyúak, pl. minut kutsuttiin vieraaksi engem vendégül hittak; häntä kaikkialla ylistet<'iim öt mindenütt magasztalják ; kayden kylàan päästään, juosten tielle jäiidään járva eljut az ember a faluba, futva ott marad az ember az úton; — vagy végre a határozott alany- személyre mutatás mellett eggyszersmind a cselekvésnek ugyan- arra mint tárgyra vа!о visszahatását is kifejezik, pl. muutaksen változik, kätkihe rejtözött (tkp. változtatja, rejtette magát). E sze- rint az igeragozásnak háromféle neme van : 1) határozott alanyszemélyes ragozás; 2) határozatlan (v. általános) alanyszemélyes ragozás; 3) visszaható ragozás.
Jegyzet. A határozatlan (v. általános) alanyra mutató ragozás csak a szenvedö igetön fordul elö s minden idöben és módban csak eggy alakja van, pl. ind. praes. sanotaan dicitur (azaz: mondják, man sagt), praet. xanottiin dicebatur (azaz: mondták, man sagte) stb., s ezen alakokat passivnm impersonale-nak is szokták nevezni.
2(í. 'Eggyszeru alakkal kifejezhetö igeidö (tempus) a fínnben csak kettö van :
1) Jelen idö (praesens), amelynek jelentömódbeli töalakja maga a puszta igetö; — ez az igealak (éppúgy, mint pl. a magyar jelen) nemcsak jelenidöbeli, hanem jövöidöbeli cselekvés kifejezésére is szolgál.
2) Muí t idö (praeteritum) = folyamatos és elbeszélö mult; töalakjának -i a képzöje (yö. 6.). PI. saa- kapni: praet. sai-, myy- eladni: туг-, tuo- hozni: toi-, vie- vinni: vei-, syö- enni: soi-, ui- úszni: m-; — anta- adni: antoi-, maksa- fizetni: maksoi-, murta- törni: murti-, otta- venni: otti-; elä- élni: eli-, kylvä- vetni: kylvi-: lohdutta- vigasztalni: lohdutti-, seisahta- megállni: seisahti-, helistä- csengetni: helisti-;—tule- jönni: tuli-, тene- menni: meni-. pure- harapni: pari-, teke- tenni: teki-, särke- törni: särki-, ompele- V7arrni: ompeli-, astuskele- lépdegélni: astuskeli-, pakene- elfutni: pakenir, helise- csengeni: helisi-, aukaise- nyitni: aukaisi-; —sano- inondani: sanoi-, puno- fonni; punoi-; — ampu- löni: ampui-, kysy- kérdezni: kysiji-, tapahtu- törtéiuii: tapahtui-, vähenty- kevesbedni: vähentyi-; — etsi- keresui: etsi-, kuori- hámozni: kuori-. — Szen- vedö igetöböl: tulta- (tule-): tulti-, saata- (saa-): saati-, sanotta- (sano-): sanotti-.
legyzet. A käy- (kelni, járni) tönek eredetibb kävc- alakjából: praet. kfwi-'
A hosszii aa, ää, ee, ii, oo, uu, yy-n illetöleg ea, ea, ia. iä, oa, ua, yä-n végzödö igetövek (2J, b.) praeterituma az eredetibb í-s töalakból való, azért igyvégzödik: -asi, -äsi, -esi, -isi, -osi, -usi, -ysi (megelözö -ati, -äti, -eti stb. helyett), pl. lupaa- igérni: praet. lupasi-, pelkäii-: pelkäsi-, rupee- v. rupea-: rupesi-, kokoo- v. kokoa- : kokosi-, haluu- v. halua- : halusi-, älyy- v. älyä- : aly si-. — Szintigy a 23, c, /¥. pontban említett -u, -y-végü, illetöleg teljesebb -uto. -yte-Шо, visszahato igetövekböl a prae- teritumi tö -usi, -ysi végií, pl. antau-: praet. antausi-, heittäy-: heittäysi-, laskeu-: laskeusi-.
27. Ajele n tö módon (indicativus) kivül, amelynek két ideje van (praesens és praeteritum), a többi módokbeli egg}^szerü igealakok mind a jelen idore vonatkoztatják az igebeli cselekvést.
a) Potentialis (lehetöségi mód)*; a töalakjának -ne a képzöje, amely a kéttövií igéknek a csonka alakja után áll, pl. anta- adni: antane-, elä- élni: eläne-, etsi-: etsine-, sito-: sitone-,
* Megközelitö magyar körülirások: ,lehet hogy', .alkalmasint, taláo, bihetöleg', pl. tietänethän sen sanomattanikin: hiszen alkalmasint tudod azt (du wirst es wohl wissen), ha nem mondom is: — no, no, isäntä kulta,
