Oldal:Budenz-Szinnyei - Finn nyelvtan.djvu/46

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap nincsen korrektúrázva


14. rinnalla mellett, rinnalta mellöl, rinnalle mellé (rinta mell).

15. likellä -hoz közel ; likeltä közeléböl, likelle -hoz közel, közelébe (like-, n. liki); lähellä, läheltä, lahelle (lähe-, n. lähi) u. a.

16. kohdalla irányában, felé, átellenben (kohta irán}').

17. kautta által, -n át (kaute-, n. kausi cursus, verlauf).

18. läpitse (lävitse), läpi' -n át, -n keresztül (läpe-, n. -pi lyuk). ' — 19. puhki u.a.; — 20. halki -n át (hosszában)

21. poikki -n keresztül (quer über, quer durch)

22. ympärillä körül, ympäriltä (abl.), ympärill(i, ympäri' köré.

23. sisässä, sisällä -n belül, -ben bent ; sisästä, sisältä -böl ki; sisään, sisälle -be bele (sisa belsö).

24. kesken, keskenä között ; keskellä közepett, keskeltä közül, közepéböl, keskelle közé, közepébe (keske-, n. -k i köz, közép).

25. välissä, välillä között ; välistä, väliltä közül ; väliin, välille köze ; välitse között el (väli köz).

26. seassa között (elvegyitve) ; seasta közül ; sekaan közé (seka elegy, vegyített vmi).

27. joukossa között, joukosta közül, joukkoon köze (joukko csapat).

28. kanssa -vel, -vel eggyütt ; — 29. keralla, kera\ keratte (lat.) u. a.

30. mukana, muassa -vel eggyütt ; mukaan (lat.) -vel, szerint.

31. sijassa, sijasta, sijaan helyett (sija helyi.

32. asemesta helyett.

33. verosta helyett, gyanánt.

34. suhteen -hoz képest

35. tähden -ért, végett ; — 36. vuoksi -ért, kedvéért, miatt. 37- puolesta részéröl, -ra nézve (puole- n. -li, fél, oldal). 38. myötä -vel (-nál), szerint.

Ъ) Partitivussal járó viszonyszók:

1. vastassa ellen (ellenében), vastaan ellen(-ébe, -ère) ; vastoin*, vasten* ellen, ellenére (vasta adversus, contemns) ; — vastapäätä* átellenében; — vasten számára (vö. varten).

2. kohtaan iránt, felé ; kohti, kohden felé, -nek (tö : kohta, kohte-, lásd : a, 16.)

3. likellä*, lähellä* -hoz közel (loe.) ; likeltä*, läheltä* (abl.) ; UM*, likelle*, lähelle* (lat. ; lásd : a, 15.)

4. my öten (my öden] szerint (lásd: a, 38.)-

5. pitkin* hosszában. mentében (pitkä hosszü).

6. ennen* elött (idöröl) (tö : ente-, n. ensi elö, elsö).

7. ympäri* köré (lásd: a, 22.).

8. keskellä* közepett, keskeltä* (abl.), keskelle* közepébe ; kesken* közbe (félbeszakitásról) ; (lásd : a, 24).

9. varíen számára.

10. paitsi* nélkül, -n kívül; — 11. ilman* nólkül.

12. puolella : ulko-p* -n kívül, sisä-p* -n belül ; puolen : tällä puolen* -n innen, toisella p* -n túl.

Jegyzet. A genitivussal járó viszonyszók utána szoktak állani a viszonyitott szónak (né vu t ó k), pl. pöydän alla asztal alatt, selän takana hát mögött ; — csak eggy-kettö van közöttük olyan. amely elül is állhat, pl. edellä (v. jälkeeni puolenpäivän del elött (v. után', läpi si/dämen a sziven át, poikki kadun az uceán keresztül ; legnagyobb részük csupán költemények- ben fordul elö a viszonyitott szónak elébe téve. A partitivussal járó viszonyszók közül a * jellel megjelöltek elötte állanak a viszonyitott szónak, a többiek ntána : ennen és paitsi némelykor szintén utáua állanak.

19. H a t a r o z ó s z ó k.

A határozószók legnagyobbrészt vagy külön adverbialis rag- gal, vagy rendes esetraggal viszonyitott névszók.

Jegyzet. Vannak elemezhetetleu határozószók is, pl. juuri éppen, jo már, nyt most, heti mindjárt, aina mindíg, vieiä még, ehkä talán ; de ezek a szótárba valók. — A rendes esetragokkal valók közül is csak a föbbeket hozzuk lol.

a) Külön adverbialis ragokkal alakult határozószók : 1. -sti' raggal melléknevekböl módhatározók: lcovasti kemé- nyen, erösen (kova) ; ylpeâsti büszkén (ylpen) ; viisaasti bölcsen (viisaa-, n. -sas) ; työläästi nehezen, bajosan (työlää-, r. -läs) ; tavallisesti közönségesen, szokás szerint (tavallise-) ; — szám- nevekböl ,-s z e r'-féle s z á m határozók : kahdesti kétszer, kolmesti háromszor ; Tcolmannesti harmadszor.

2 -ten (-iten) raggal m ó cl határozók mutató, kérdö és vonatkozó névmástövekböl : täten igy, ekképpen itä-) ; siten úgy, akképpen (si-): mitcn mint, miképpen (игг-) ; kuten hogyan, mint (ku-) ; joten amint, miképpen (jo-) ; jotenkuten valamiképpen (jo-ku) ; — melléknévi tövekböl : samaten azonképpen, szintúgy (sama) muuten másképpen (muu) ; useimmiten leggyakrabban (useimpa-, usea); enimmiten legtöbbnyire (enimpä-). — A -ten raggal rokon a -ti' : kaiketi mindenképpen, mégis csak (kaikke-) ; peräti egészen, teljességgel (perä utó, alap).

3 -nne' raggal lativ helyhatározók mutató, kérdö és vonat- kozó névmástövekböl : tänne ide, sinne oda, tuonne oda, amoda, minne hova, kunne hova, jonne ahova, jonnekimne valahova.

4. Közbevetett -'я, -'a, -ha, -hä (*-ka, -kä) képzövel s a külsö helyviszonyragokkal h e 1 y határozók : täällä (tä-ä-llû) itt, siellä (si-ä-llä) ott, täältä innen, sieltä onnan ; muualla másntt, muualta máshonnan, muualle máshová ; kaikkialla, kaikkialta, kaikkialle mindenütt, -ünnen, -üve ; toisaalla, -aalta, -aalle másutt stb. ; yhtäällä (yhtähällä), yhtäältä, yhtäälle eggy helyen, -helyröl -helyre ; alhaalla (alahalla) alul, alant, alhaalta alulról, alhaalle le, alá; ylhäällä (ylähällä) fönt, ylhäältä fölülröl. ylhäälle föl; etäällä (etähällä) messze, távol. etäältä messziröl. etäälle messzire (tö : ete- elö).

5. -tusten, -tysten (v -tuksin, -tyksin raggal kölcsönös helyzetet kifejezö határozók: rinnatusten eggymás mellett v. mellé (rinta mell); vieretysten u. a. (mere- oldal) ; perätysten eggymás után (perä); vastatusten eggymás ellenében, eggymással szem- ben (vasta) ; päälletysten eggymás fölött (рш'Шe, päa).

6 -kkain, -kkäin (v -kkaisin, -kkäisin) raggal ugyanolyanok : rinnakkain, vierekkäin, peräkkäin, vastakkain, päällekkäin (v. rinnakkaisin stb).

7. -ittain, -ittäin és -itellen (v. -ttain, -ttäin és -tellen) raggal ,-n k é n t'-féle határozók, föként mennyisóget és mértéket jelentö szavukból, pl. yksittäin, yksitellen eggyenként (yhte-). kak- sittain kettenként (kahte-), parittain páronként (pari), sadottain százanként (sata), tuhansittain ezrenként (túllante-) ; osiUain részen- ként (osa), vähittäin, vähitellen apránként, lassanként (vähä kevés), vuosittain érenként (mote-), ajottain idönként (aika) ; joukottain csapatonként (joиkko), kannuttain kannánként (kannu), tynnyrit- täin hordónként (tynnyri), lasittain poharanként (lasi)

Jegyzet. Ezek legnagyobbrészt analógíás alakulások. T. i. az -itta, -ütä és -ütele képzös donominalis igcknck -te képzös és instr. -n ragos módhatározú genmdiuma ivö. 30, 6.) -ittaen, -ittäen v. -ittain, -ittäin еа -itellen végü ; ezt a szóvégot a nyelvérzék eggységes határozói ragnak vagyis egyenesen az alapnévszóhoz járultnak vette, s aztún alkalmazását más névszókra is kiterjesztette. — Az -ittain. -ittäin mellett -ittaisin, -ittäi- sin változat is van használatban, pl. joukottaisin, tynnyrittäisin.

TtJ.

8. -lloin. -Hörn raggal i d ö határozók névmástövekböl : täl- löin ekkor, silloin akkor. milloin mikor (milloin-kulloin olykor- olykor, hébe-hóba) ; jolloin amikor (joüoin-kulloin olykor-olykor, hébe-hóba), muulloin máskor.

9. koska mikor (nyilván a ku- kérdö névmástöhöz tartozik); ei koskaan soha ; — joskus néha, hébe-hóba (jo-ku).

b) Rendes esetragokkal alakult határozószók :

1) А -иа, -nä locativus. -ta, -tä (-a, -ä) ablativus, -ksi lativus eredeti eggyszerü helyviszonyragokkal (vö. 13, II) h e l y határozók.

Jegyzet. Itt emlitjük meg a külön adverbialis -s raggal es a (-й-ból lett) lativusi ú. n. véghehezettel ugyanazon tövekböl alakult hatáimószókat is.

kaukana messze, távol, kaukaa messziröl, kauas messzire (tö : kauka-) ; comp. kauempana, kauempaa, kauemmaksi, -mmas (-mma').

läsnäközel, jelen (on l. jelen л'an); lähes közelbe (tö: lähe-) ; comp. lähempänä, lähempää, lähemmäkei, -mmäs (-mmä'\

takana hátul, takaa hátulról, taakse, taaksi vissza, hátra (tö : taka): comp. tacmpana (taampana\ taempaa (taampaa), taemmaksi (taammaksi), -mmas (-mma?).

idkona kivül, künt, ulkoa kivülröl, ulos ki (tö: ulko-); comр. ulompana, ulompaa, ulommaksi, -mmas (-mma').

sisää belülröl, sisäksi belé, be (tö : sis«) ; comp. sisempänä. sisempää, sisemmäksi, -mmäs (-mmcГ).

alas alá, le (tö : ala) : comp alempana lejjebb, lentebb. alempaa lejjebbröl, alcmmaksi, -mmas (-mma') lejjebb, alább.

ylös föl (tö : yle-) ; comp. ylempänä, ylempää, ylemmäksi, -mmäs (-mmä').

edes olö, elöre (pl edes tnoda elöhozni; edes-takaisin elöre- hátra ; tö : ete-) ; comp. edempänä távolabb, edempää távolabbról, edemmäksi, -mmäs (-mmä') tovább, távolsibbra.

pois (poijes) el, iélre ; poikki keresztbe, keresztül, szét (pl. jalka menee p. a láb eltörik ; tö : poikke- transversus).

ympäri' körül (pl. käydä járni)

kotona honn (itt-, otthon), kotoa hazulról [kotia, kotiin haza] ; (tö : koto).

2) A belsö helyviszonyragokkal (locativus, ablativus, lativus helyett) :

tässä itt, tästä innen, tähän ide ; - - simü ott. siitä onnan. siihen oda; — tuossa ott, amott, tuosta onnan, tuohon oda, amoda.

missä, kussa hol; mistä, kusta honnan, mihin, kuhun hová; — jossa ahol, josta ahonnan, johon ahová; -- jossa-knssa vala- hol, josta-kusta valahonnan. johon-kwhun valahová.

cdessä elül, edestä elülröl. eteen elé.

sisässä bent, sisästä belülröl, sisään be, belé.

poissa el mem jelen, pl. on p. ist fort. nincs itt; tö: poikke-).

yhdessä eggyütt, yhteen össze, eggybe (tö: yhte- eggy)

koossa eggyütt, kokoon eggybe, össze (tö: koko rakás).

pystyssä fölállva, lábon állva ; pystyyn föl, lábra (tö : pysty álló helyzet. fölálló).

kotiin haza (tö : koíi).

kumossa eldölve, fölfordulva, kinnoon le, földro (tö : kumo fölfordult v. dölt helyzet).

ummessa zárva, umpeen zárt állapotba (pl. pane silmäsi umpeen hunyd be a szemedet ; tö : wnpe-).

3) A külsö helyviszonyragokkal :

tuolla ott, amott, tuolta onnan, amonnan.

edellä elül, eleve, edeltä elülröl (elöre), eleve; edelle elöre

sisällä, sisältä, sisällc (= sisnssn stb : b, 2.).

keskeltä középröl, középen (pl. taittni k. középen ketté törött).

ha jalla széjjel, széts/órva, hajalle szét (tö : haja szétszórt állapot).

koolla, kooHe (= koossa, kokoon : b, 2.)

kmnolla, kumolle (= kumossa, kumoon : b, 2.).

4) Instrumentalis-raggal, föleg mód határozók :

я) kauhean szörnyen ; sanomattoman kimondhatatlanul (pl. s. su'uri k. nagy) ; liinn szerfölött, túlságosan iliika íölös) ; ylen (ylön) szerfölött. fölötte (pl. y. kaunis f. szép) ; sanyen nagyon, igen; aivan egészen, meröben : hiljan csendeseu, lassan ; pian hamar (pika) ; kesken félben (pl. jtiltää hagyni : keske- közép, köz) ; ennen elöbb, ez (az)elött iente-) ; iisken lmént. csak most.

ß) näin igy, nün úgy, noin úgy, amúgy ; kuin mint (niin- kuin mint. amint ; kuinka hi>gyan).

yksin egyedül, eggymagára (yhte- eggy; yksin...-kin söt . . is) ; kaksin kettenként, kettesével (knhte- két) ; kymmenin tízen