toista (t. i. kymmenta) tizeneggy (eggy a második tizböl), kaksi- toista 12, kolme-t. 13, neljä-t. 14, viisi-t. 15, kmisi-t. 16, seit- semän-t. 17, kahdeksan-t. 18, yhdeksän-t. 19; yksi-kolmattn 21 (eggy a 3-dik tizböl), kaksineljättä 32, kolmeviidettä 43, neljä- kuudetta 54, viisiseitsemättä 65, kausikahdeksatta 76, seitsemänyh- deksättä 87, kahdeksankymmenettii 98; — 7) satayksi 101, sato- yhdeksän 109, tuhannenyksi v. tиhatyksi 1001 ; — S) kuusituhatta viisisataa seitsemänviidettä 6547.
d) Szerkesztett sorszámnevek: a) kahdeskym- mencs (tö : kahdente-kymmenente-) 20-dik, kolmas-kymmenes 30-dik, neljäs-k. 40-dik, viides-k. 50-dik, kn,udes-k. 60-dik, seitsemäs-k. 70-dik, kahdeksas-k. 80-dik, yhdeksäs-k. 90-dik ; kahdessadas 200-dik, kahdestuhannes 2000-dik ; — ß) yhdestoista (tö: yhrlente- toista) tizeneggyedik, kahdestoista 12-dik, midesneljättä 35-dik stb. ; — Y) satayhdes 101-dik, satayhdeskolmatta 121-dik, tuhatyhdes 1001-dik ; 5) kuudestuhannes viidessadas seitsemäsviidettä 6547-dik.
Jegyzet. A tizesek közötti eggyeseket 21-töl fölfelé úgy is szerkesztik, mint mi a magyarban 31-töl kezdve, pl. kaksikymmentä-viisi 25 (húsz-öt), kuusikymmentä-neljä 64 ; yhdeksänkymmentä-yhdeksän 99 ; — kahdeskym- menes-viides 25-dik, kuudeskymmenes-neljäs 64-dik, yhdekeäskymmenes-yh- deksäs 99-dik.
17. Névmások.
a) Személynévmások: Eggyes sz. 1. minu-(nom.minä) én, 2. sinu- (n. sinä) te, 3. Ame- (n. Ми) ö ; többes sz. 1. mei- (nom. игe) mi, 2. íeг- (n. íe) ti, hei- (n. Ae) ök. — Ragozásuk :
| Eggyes sz. | Többes | sz. | ||||
| 1. 2. | 3. | 1. | 2. | 3. | ||
| nom. | minä sinä | hän | me | te | he | |
| acc. | minut sinut | hänet | meidät | teidät | heidät | |
| gen. | minun sinun | hänen | meidän | teidän | heidän | |
| part. | minua sinua | häntä | meitä | teitä | heitä | |
| iness. | minussa sinussa | hänessä | meissä | teissä | heissä s. | i. t. |
Jegyzet. A -i-ragos accusativuson kivffl az eggyes szämban a rendes -n-ragos is elöfordul ; a többes számban majdnem kizárólag a -i-ragos járja, az -n-ragos csak bizonyos igenévi szerkezetben és a régies bibliai nyelvben. Összerántott alakok : gen. mun, sun (minun, sinun h.), part, mua, sua, adess. mulla, sulla, hällä (minulla, sinulla, hänellä h.), ablat. multa, sulta. hältä ; allat, mulle, sulle, hälle. — A nom. minä, sinä helyett, a megelözö szóhoz illeszkedve : ma, sa és mä, sä (pl. sanon ma mondok v. mondom én ; tiedän mä tudok v. tudom én ; olet sa vagy te ; näet sä látsz v. látod te).
Birtokos személyr agok.
Eggyes sz.
1. szem. -ni (-m)
2. szem. -si (-d)
3. szem. -nsa, -nsä,
v. -h.n, - 'M (-ja, -je).
Többes sz.
1. szem. -mтe (-nk)
2. szem. -nne (-tok, -tek, -tök)
3. szem. -nsa, -nsä
v. -h.n, -'.n (-juk, -jük).
A birtokos személyragok a birtokszónak kész esetalakjai- hoz járulnak, tehát az esetragok után foglalnak helyet. Meg- jegyzendö, hogy
a) eggyesszámi nominativusul a teljes szótö szolgál, pl. sormukse- gyürü (nom. sormus) : sormukseni, sormuksesi, sormuk- sensa gyürüm, -d, -je ; hevose- lo (nom. hevonen) : hevoseni, hevo- sesi, hevosensa lovam, lovad, lova;
ß) az esetalakok végmássalhangzója (n, í) a birtokos személyragok elött nincsen meg, pl. sormuksen gyürüt : sormuksesi gyürüdet ; hevoset lovak : hevoseni lovaim, lovaimat ;
Y) a vég n és í-jüket elvesztett esetalakok a nominativusul szolgáló teljes tövel egyenlövé alakultak (kivéve az illativust és a többesszámi genitivust) ; pl. käte- kéz : käden kéznek (gen.), kezet, kädet kezek, kezeket: kätesi kezed, kezednek (gen.), kezedet, kezeid, kezeidet; jalka láb: jalan lábnak (gen.), lábat, jalat lábak, lába- kat: jalkasi lábad, lábadnak (gen.), lábadat, lábaid, lábaidat;
8) az esetalakok nyilt végszótagját kezdö k, í, p (és kk, tt, ^)-nek a birtokos személyraggal bezárt szótag elején szintén fc, í, p (és kk, tt, pp) felel meg ; pl. käte-: kätemme kädeltä : kädeltänsä ; jalka : jalkansa ; vanhempa- : vanhempanne ; kukko : kukkomme; tytto: tyttönne; seppä: seppänsä (nem pedig: kädemme, kädellänsä, jalansa, vanhemmanne, kukomme, tytönne, sepänsä, mint máskülömben szótagzártság esetében) ;
s) a translativus ragjának az г-je helyett a birtokos személyragok elött e van, pl. apu segitség : avuksmi, amksesi, avuksensa ;
C) a 3. személynek -h.n, -.n ragalakja a -nsa, -nsä alakkal váltakozva fordul elö a rövid magúnhangzón vúgzüdó esetalakok- hoz, de sohasem a puszta szótöhöz csatolva; a magánhangzója ugyanolyan, mint az esetragé, s ezzel, a h kiestével, rendesen hosszú magánhangzóvá eggyesült ; pl. pelkoa (pelko part.) pel- koansa v. pelkoaan (-oahan), pelossa (pelko iness.) : pelossaan -ssahan), kädestä (käte- elat.) : kädestään (-stähän) ; kädelle (käte
