13. A finn névragozás a következö 15, öt csoportra osztható ese t-alakot külömbözteti meg :
I. Nominativus II. Essivns III. Comitativus
Accusativus Partitivus Abessivus
Genitivus. Translativus. Instrumentalis.
IV. Inessivus V. Adessivus
Elativus Ablativus
Illativus. Allativus.
I. Nominativus. Ragja nincs. Az eggyes számban álta- lában a puszta tövel eggyezö, mégpedig többnyire — ha van — a csonka alakjával (vö. 8. 9.). — A többesszámi nominativus a -t képzös többesszámi tövel azonos, pl. hevose-16 : tb. nom : hevoset, kala hal: kalat, vete-: vedet, jalka: jalat, kante-: kannet stb.
Accusativus. A teljes (egészleges) objectum esete (vö. a partitivust). Az eggyes számban kétféle van : az eggyiknek a ragja -и, amely eredetibb m-böl való ; a másik ragtalan, vagyis olyan, mint a nominativus. — A többes számban az accusativus a nominativussal eggyezö.
Genitivus. A ragja -n (amely nem m-böl lett) ; a többes számban csak a -te és az -ite képzös tö szolgál ezen eset alap- jàul, az -i képzös nem.
Jegyzet. A következö (II—V. csoportbeli) eseteknek a többes számban az i-vel többesitett tö (12, b,) szolgál alapul.
IL E s s i v u s : -wa, -nä raggal ; állapothatározó (vmely álla- potban, minöségben, helyzetben, korbau létel kifejezésére), pl. opettajana tanitóul, mint tanító, tanítói minöségben ; lapsena mint gyermek,gy.-korban;sazVaanabetegen, betegállapotban; — továbbá idöhatározó is (mikor? kérdésre), pl. tänä päivänä e napon, ma (hodie), menneenä kesänä mult nyáron.
Partitivus: -ta, -tä raggal, amelynek a t-je főhangsúlytalan szótag rövid magánhangzója vagy az ezt követö j után hiányzik (-a, -ä) ; részleges vagy határozatlan mennyiséget jelent (vö. a franciában : du vin, de l'eau, des hommes: wein, wasser, menschen) ; a mondatban alany is, tárgy is lehet ; pl. vettä viz v. vizet, ihmisiä emberek v. embereket.
Translativus: -ksi (-kse) raggal ; eredmény- és célhatá- rozó, pl. tuli sairaaksi beteg(gé) lett ; valittiin kuninkaaksi királlyá
IQ
Л.О ' '
választották ; rupesi sotamieheksi beállott katonának ; antoi rahaa lainaksi adott pénzt kölcsönbe; käytä hyväksesi használd javadra; tule avuksenijojj segítségemre ; —idöbelihatárt isjelent, pl. kolmeksi päiväksi három napra, jouluksi karácsonyra.
Jegyzet. Az essivusi -na, -nä. a partitivusi -ta, -tä (-a, -ä\ és a transla- tivusi -ksi eredetileg helyviszony-jelölö ragok : locativus (-nа, -ив), ablativus (-ta, -tä), lativus (-ksï). Ilyen értelemben elu is furdulnak mèg határozó- és viszonyszók végén, pl. kankana messze (helyen), ulkoa kivülröl ; alemmaksi alább, lejjebb ; luowi -nál, luota -töi, luoksi -Boz.
III. Gomitativus: 4ne raggal; a jelentése: ,-vel eggyütt,-stul, stüT ; rendesen személyniggal jár, pl. vaimoineen lapsineen feleségével es gyermekével (v. gyermekeivel) eggyütt; p&rheme&ü családostul ; nieli miehen miekkoînene& lenyelte az embert kardostul ; — (a jelzö nem személyragos :) kaikkine kaluineen minden holmijával eggyütt.
Abessivus: -tta, -ttä raggal; a jelentése: ,nélküT, pl, rahatta pénz nélkül, kädettä kéz nélkül ; nyomatékositóul ilman szokott vele járni, pl. ilman syyttä ok nélkül.
Instrumentalis: -(i)n raggal ; kül. eszközt, módot jelöl, pl. omin silmin saját szemmel ; nelin jaloin négy lábon ; kahden Mden két kézzel.
VI. Inessivus: -ssa, -ssä raggal, jel. : ,-ben' ; elativus: -sta, -stä raggal, jel. :,-böl'; — illativus: -sen, -seen (a töb- besben -sin, -siin), -h.n (-.n) raggal, jel. : ,-be'. A -й.и-beli magán- hangzó a tövégi rövid magánhangzóval vagy a tövégi kettös- hangzó utóhangjával azonos ; ha a tövégi magánhangzó hosszú, akkor a megfelelö rövid van a -h.n ragban ; a h föhangsnlytalan szótag rövid magánhangzója után kiesett, s aztári az eggymás mellé került két rövid magánhangzó összevonódott eggy hosszúvá). Pl. veneessä csónakban, veneestä -ból, veneesen v. veneeseen -ba ; veneihin, veneisiin, veneisin csónakokba ; waassa fóldben, maasta -böl, maahan -be ; päähän föbe ; (vetehen) veteen vízbe ; (talohon) taloon házba, taloihin házakba ; työhön munkába.
V. Adessivus: -lla, -llä raggal, jel. :,-n, -nál' (pöydällä asztalon, rannalla parton ; hänellä on nála van, azaz : van neki) ; eszközröl szólva : ,-vel' (veitsellä késsel, rahalla pénzzel) ; ablativus: -lía, -ltä raggal, jel. : ,-ról, -töT (pöydältä asztalról, rannalta parttól); — allativus; -lle (vagy néha még -llen) raggal, jel. : ,-ra, -hoz, -nek' (pöydälle asztalra, lapselle gyermek- nek, kirkolle templomhoz).
Jegyzet. A belsö helyviszonyt jelölö ragok közös alapja s, a külsö helyviszonyt jelölöké l ; az inessivus és az adessivus utórésze a rиa, -nä locativus-rag (-ssa, -ssä, -llj, -llä <*-s«а, -snä, -lna,, -lnä), az elativus és az ablativus utórésze pedig a -ta, -tä eggyszerü ablativus-rag. Az illativus ragjának az alakjai közül legeredetibb a -sen; az allativus ragjának -len volt az eredetibb alakja.
ÁTTEKINTÉS.
I. Nom. — ; (tb. -l) Acc. -n v. — ; (tb. -t) Gen. -n
II Ess. -na, -nä (-ul, -ül)
Part. -ta, -tä; -a, -a Transl, -ksi (-kse) (-va, -vé)
III. Comit. -ine (-vel, -stül)
Abess. -tta, -ttii (nélkül)
Instr. -(i)n (-vel, -n)
IV. Iness. -ssa, -ssä, (-ben)
Elat. -sta, -stä (-böl)
Illat. -sen, -seen (tb. -sin,
-siin), -h.n, -'.n (-be)
V. Adess. -lla, -llä (-n, -nál)
Abl. -lta, ltä (-ról, -töl)
Allat. -lle [-llen] (-ra, -hoz, -nek).
14. Né vr ago z ási példák.
1) Tö : maa föld ; vyö öv.
Eggyes sz. Többes sz. nom. maa maat
ace. * maan maat
gen. maan maiden, maitten ess. maana maind part. maata maita transl, maaksi maiksi com. maine(-en) maine(-en) abess. maatta maitta iness. maassa maissa elat. maasta maista
Eggyes sz.
nom. vyö ace. vyön gen. vyön ess. vyönä part, vyötä transí, vyöksi com. wme(-en) i'ôme(-en)
abess. vyöttä vöittä
iness. vyössä vöissä elat. vyöstä vöistä
Többes sz. vyöt
vyöt
vöiden, vöitten
vöinä
vöitä
vöiksi
- A ragtalan accusativust, minthogy a nominativussal egyenlö, nem szükseges külön kitennünk.
Eggyes sz. Többes sz. Eggyes sz. Többes sz.
illat. maahan maihin illat. vyöhön vöihin
adess. maalla mailla adess. vyöllä vöillä
ablat. maalta mailta ablat. vyöltä vöiltä
allat. maalle maille allat, vyölle vöille.
Tö : pää fej : Eggy. nom. pää, acc. pään, part. päätä, illat. päähän ; Több. nom. päät, gen. päiden, päitten, part, päitä, illat. päihin, instr. päin.
Tö : puu fa, syy ok. Eggy. nom. puu, syy, part. puuta, syytä, illat. puuhun, syyhyn; Több nom. puut, syyt, gen. puiden, syiden v. ¡mitten, syitten, part. ¡niita, syitä,. illat. puihin, syihin.
Tö : fcoi moly, tô'i tetü : Eggy. gen. fcom, íá'm, part, /fcoito, täitä ; illat. koihin, täihin; Több. gen. koiden, täiden v. koitten, täitten, illat. koihin, täihin.
2) Tö : puhtaa-, puhtaha- tiszta (csonka tö : puhdas) :
nom.
ace.
gen.
ess.
Eggyes sz.
puhdas
puhtaan (-tahan)
puhtaan (-tahan)
puhtaana (-tahana), puh-
dasna
part. puhdasta transl, puhtaaksi (-tahaksî) com. puhtaine (-tahine) abess. puhtaatta (-tahatta) instr. puhtain (-puhtahin) iness. puhtaassa (-tahassa) elat. puhtaasta (-tahasta) illat. puuhtaasen, -seen (-taha-
sen)
adess. puhtaalla (-tahalla) ablat. puhtaalta (-tahalta) allat. inihtaalle (-tahalle)
Többes sz. puhtaat (-tahat) puhtaat (-tahat) puhdasten, puhtaitten (puhta-
hitten) puhtaina (-tahina)
puhtaita (-tahita, -tahia)
puhtaiksi (-tahiksi)
puhtaine (-tahine)
puhtaitta (-tahitta)
puhtain (puhtahin)
puhtaissa (-tahissa)
puhtaista (-tahista)
puhtaisin, -sun, -hin (-tahisin)
puhtailla (-tahilla)
puhtailta (-tahilta)
puhtaille (-talrille).
Tö : ikee-, ikehe- iga (csonka tö : ies) : Eggy. nom. ies, gen. ikeen, ess. ikeenä, iesnä, part. iestä; Több. nom. ikeet, gen. iesten, ikeitten, part. ikeitä (ikehitä, ikehiäi
3) Tö : satee-, satehe- esö (es. tö : sade') :
Eggyes sz. nom. sade' gen. sateen (satehen)
ess. sateena (satehena) part sadetta iness. sateessa (satehessa) illat. sateesen, -seen (satehesen) adess. sateella (satehella)
Többes sz. sateet (satehet) sadetten, sateiden, sateitten (sa-
tehitten)
sateina tsatehina)
sateita (satehita, -hia)
sateissa (satehissa)
sateisin, -siin, -hin (satehisin)
sateilla (satehilla).
Tö : jäntee-, jäntehe- ideg (es. tö : jänne'): Eggy. nom. jänne\ ess. jänteenä, part, jännettä, illat. jänteesen, -seen ; Több. gen. jännetten, jänteitten, part. jänteitä, illat. jänteisin, -siin, -hin.
4) Tö : antanee- adott (es. tö : antanut) ; elänee- élt (es. tö : elänyt) :
| Eggyes sz. | Többes sz. |
| nom. antanut, elänyt | antaneet, eläneet |
| gen. antaneen, eläneen | antaneitten eläneitten |
| ess. antaneena, eläneenä | antaneina, eläneinä |
| antanunna, elänynnä | |
| part. antanutta, elänyttä | antaneita, eläneitä |
| illat. antaneesen, eläneesen, -seen | antaneisin, -eläneisin, -siin, -hin |
| adess. antaneella, eläneellä | antaneilla, eläneillä. |
| 5) Tö : jalka láb ; väkevä erös : | |
| Eggyes sz. Többes sz. | Eggyes sz. Többes sz. |
| nom. jalka jalat | nom. väkem rakevät |
| acc. jalan jalat | acc. väkevän väkevät |
| gen. jalan jalkain | gen. riikerän väkeväin? |
| jalkojen | väkevien |
| ess. jalkana jalkoina | ess. väkeiünä väkevinä |
| part. jalkaa jalkoja | part. väkevää, väkeviä |
| -vätä | |
| trans, jalaksi jaloiksi | trans, väkeväksi väkeviksi |
| com. jalkoine jalkoine(-ns&) | com. väkevine väkevine |
| (-nsa) | |
| äbess.jalatta jaloitta | abess. väkevättä väkevittä |
| instr. jalan, jaloin jaloin | instr. väkevin riikevin |
