. .i) Valamihez hasonlót jelentö melléknevek (,-szerü, -tele') : -maise, -mäise képzövel, pl. koiramaise- kutyalelkü (koira) ; karhumaise- medveszerü (karhu) ; hyvämäise- jóféle (hyva); paha- maise- rosszféle (paha).
j) F o s z t ó melléknevek -ttoma, -ttömä képzovel ; csonka alak : -ton, -tön (-toin, -töin) ; pl. onnettoma- szerencsétlen (onne-), isiittömä- atyátlan (isä), armottoma- kegyetlen (armo), viattoma- ár- tatlan (vika hiba), äänettömä- hallgatag, szótalan, néma (ääne- hang).
k) Fokozott melléknevek. A középfok tövének -тра, -трä a képzöje ; ez elött a kéttagú alapszavak vég a, a'-je helyett e van ; pl. huono rossz : huonompa- (gen. huonomman) rosszabb ; suure- nagy : suurempa- ; kaunii- szép : kauniimpa- ; vanha öreg, vén, régi : vanhempa-; kova kemény : kovempa-; syvä mély : syvempä- ; vähä kevés : vähempä-;— valkea fehér : valke- ampa- ; väkevä erôs : väkevämpä-.
A fölsöfok tövének -impa, -impä a képzöje ; ez elött az alapszó vég a, ä, e, г-je hiányzik ; csonka alak : -in : pl. huonoimpa- (gen. huonoimman, nom. huonoin) ; suurimpa-, kau- niimpa- (kauneimpa-), vanhimpa-, kovimpa-, syvimpä-, vähimpä-, valkeimpa-, väkevimpä-.
Jegyzet. A fölsöfok képzöje a középfok képzöjének analógiájára ala- kult eredetibb -ima, -гтой-böl ; innen az -in (-<*-¿w) csonka alak.
Jegyzet. Föneveket is lehet fokozni, ha a jelentésük alkalmas a foko- zásra, pl. lapse- gyermek : lapsempana kissebb gyermek korban ; ranta part : rannempana közelebb a parthoz ; syksy ösz : syksymmällä elöbbre haladt öszkor, pohja észak : pohjemmaksi északibb helyre. — A ku- es a jo- kérdö és vonatkozó névmásnak is van középfoka : kumpa- melyik (kettö közül); jampa- amelyik (kettö közül), jompa-kumpa- valamelyik (kettö közül).
Jegyzet. Divó alapfok nélkül fordulnak elö : vasempa- bal, parempa- jobb (hyvä jó), enempä- több, enimpa- legtöbb (paljo sok), molempa- mind- kettö ; — superl. paraa-, parhaa- (csonka alak : paras), parhaimpa- v. para- himpa- legjobb. — Megjegyzendö : pükä hosszú : coтр. растрa-, sup.pisimpä-.
1) Sorszámnevek képzöje : -nte ; csonka alak : -í és -s (az utóbbi *-nti э- *-nsi >- *-ns-böl), pl. neljä négy: neljänte- (cs. neljät-, neljäs) negyedik ; mite- öt : viidente- ; kuute- hat : kuu- dente- ; — elváltozott véghangzóval : kolme három : kolmante-.
11. Igetöböl képzett névszótö.
a) Cselekvöt jelentö névszók (nom en agentis v. actoris) :
-ja, -jñ képzovel, pl. ostaja vevö (osta- venni), kääntäjä fordító (kääntä- fordítani), opettaja tanitó (opetta-), lukija olvasó, lector (luke-), tekijä szerzö (teke- tenni, csinálni), etsijä keresö (etsi-)..
Jegyzet. Az -ija, -ijä helyett némelyek -ia -ш-í imak, pl. lukia, tekiä.
-va, -vä kepzövel a befejezetlen (folyamatos v. beálló) cselekvés igeneve (participium praes.), pl. lukeva olvasó, legens (luke-), etsivä keresö (etsi-), antava adó (anta-), el'ivä élö (elä-).
Ugyanezzel a passivumi igetöböl a magyar ,-andó, -endö' képzösnek megfelelö igenév (participium necessitatis), pl. luettava olvasandó, olvasni való, etsittnvä keresendö, keresni való. Meg- jegyzendö : tuttava ismerös ( -<: tunnettava : tunte- ismerni).
-nee (-nehe) képzövel, amely régibb -nue, -nye-bö\, s ez meg -nude, -nyde-böl lett ; a csonka alakja -nut, -nyt: a be- fejezett cselekvés igeneve (participium praet. activi), pl. oppinee- (-nuf) tanult, tudós (oppi-), eksynee- (-nyt) eltévedt (eksy-), istunee- (-nut) ült (istu-), käynee- (-nyt) járt, kelt (käy-).
b) Cselekvést v. cselekvés tárgyát, eredményót jelentö névszók (nomen actionis, nomen acti) :
-u, -y és -o, -ö képzövel, pl. haku keresés (hake-), itku sírás (itke-) ; olo lét (ole-), tulo jövetel (tule-) ; teko tctt (teke- tenni) ; näkö, näky látás (heikko n. gyenge 1. : näke- látni) ; löytö tálálás, lelet, fölfödözés (löytä-), lähtö elmenetel (lähte-), kylvö vetés (kylvíi-).
Ugyane képzönek -u, -y alakjával a passivumi igetöböl a befejezett cselekvés igeneve (participium praet. passivi), pl. luettu olvasott, lectus (luke-, pass, tö : luetta-), sanotlu mondott, dictus (sano- : sanotta-), n'ihty látott, visus (wike- : n'ihtfi-), löydetty talált, inventos (löytä- : löydettfi-). Megjegyzendök : tuttu ismert, ismere- tes ( -= tunnettu : tunte-), tietty tudott, tudvalevö ( -c tiedetty : tietä-).
-ukse, -ykse és -okse, -ökse képzövel ; csonka alakja : -us, -ys és -os, -ös ; pl. palvelukse- szolgálat (palvele-), valmistukse- készités (valmista-), vastaukse- felelet (vastaa-), häiitykse- pusz- títás (hävittä-), epäilykse- kételkedés (epäile-) ; muutokse- változ- tatás (muutta-), kiitokse- köszönet (kiittä-), näytökse- fölvonás (näyttä- inutatni).
-ee (-ehe) képzövel ; csonka alakja -e' : pl. sitee- kötelék (sito-), puhee- beszéd (puhu-), lausee- mondás, mondat (lausu-), satee- esö (sata-), päivän-paistee- napsütés (paista-).
-nto, -ntö, -nti képzövel, pl. sovinto eggyesség, megbékülés (sopi-), perintö örökség ; syönti evés (syö-), juonti ivás (juo-).
-ta, -tä képzövel : a fönévi igenév (infinitivus) alapszava; pl. nousta- (inf. nousta', nousiakse: nouse- emelkedni), pesiä- (inf.pestä', pestäkse: pese- mosni), olta- (inf. olla', ollakse: ole- lenni), mentä- (inf. mennä', mennäkse: mene- menni) ; käytän (inf. My dä', käydäkse : käy- járni, kelni) ; iuota- (inf. tuoda', tuodakse : tuo- hozni); saata- (inf. sanda', saadakse: saa- kapni) ; —hangsúlytalan szótag rövid magánhangzója után a képzö í-je a zárt alakból hiányzik, pl. sanota- (inf. sanoa', scmoakse : sano- mondani), elätä- (inf. elää', dääkse : elä- élni).
-te képzövel: az ige két gerimdiumának alapszava; pl. nouste- (ger. noustessa emelkedés közben, nousten emelkedve), peste- (pes- tessä, pesten], olte- (ollessa, ollen), mente- (mennessä, mennen), Myte- (käydessä, käyden), tuote- (tuodessa, tuoden) ; — hagsúlytalan szótag rövid magánhangzója után a képzö í-je a zárt alakból hiányzik, pl. sanote- (sanoessa, sanoen), elote- (eläessä, eläen).
-ma, -mä képzövel : cselekvést (n. actionis) és cselekvés tárgyát, eredményét (n. acti) jelentö névszók, amelyek jelzöül is állhatnak, pl. kiiolema halál (kuole- meghalni), elämä élet (elä- élni), sanoma hír (sano- mondani), paisuma daganat (paisu-), syntymä születés (s.-paikka szülöhely : synty-) ; juoma ital (juoma-vete- ivóvíz : juo-) ; syömä megevett, gegessen (kissan s. hiiri a macska megette egér), antama adott, datus (isän a. raha az atya-adta pénz). — További -ttoma, -ttö>nä képzövel (vö. 10, j) fosztó mellélmevek. pl. tuntemattoma- ismeretlen (tunte-), näkymättömä- nem látszó, láthatatlan (nliky-)
-mise képzövel : cselekvést, de különösen még csak elvége- zendöt jelentö névszók ; pl. tekemise- tevés, sanomise- mondás (mondanivaló).
-maise, -mäise képzövel : gerundiumi alapszó, pl. pidoomaise- készülö esés (putoo- : putoomaisillansa közel ahhoz hogy essék, esöfélben) ; menemäise- (mene- : menemäisillänsä menöfélben).
-mukse, -mykse képzövel; csonka alakja -mus, -mys; pl. aikomukse- szándék (mko-), kysymykse- kérdés (kysy-), luotta- mukse- bizodalom (luotta-).
c) Eszközt v. eszközfélét jelentö fönevek :
-ime képzövel ; ez elött az igetönek vég a, ä, e, г'-je s néha 0-ja is hiányzik ; csonka alakja -in ; pl. avaime- kulcs (avaa- nyitni), pistime- fulánk (pistä- szúrni), istuime- ülöhely, szék (istu- lllni), tarpoime- v. tarpime- turbokló (tarpo- turbokolni), lunastime- váltságdíj (lunasta- kiváltani).
12. Többesszámi névezótö:
a) -t, -te képzövel, pl. hevose- ló : hevoset, hevoste- ; sisare- nötestvér : sisaret, sisarte- ; vete- víz : vedet, vette- ; kante- födél : kannet, kantte-; sormukse- (csonka tö : sormus) gyürü : sormukset, sormuste- ; vieraa- (cs. vieras) idegen : vieraat, vieraste- ; ihmee- (cs. ihme') csoda: ihmeet, ihmette- ; — föhangsúlytalan szótag rövid magánhangzója után a képzö í-je a zárt alakból hiányzik, s e-je helyett legtöbbnyire (csak i után nem) i van, pl. kala hal : kalat, kalate- (gen. kalae-n h. kalain) ; jalka láb : jalat, jalkate- (gen. jalkae-n h. jalkain; risti kereszt: ristit, ristite- (gen. ristie-n) ; suku nemzetség : suvut, sukute- (gen. sukue-n h. sukuin) ; mylly ma- lom : myllyt, myllyte- (gen. myllye-n h. myllyin).
b) -i képzövel (vö. 6.), pl.
moa föld: mai-
pää fej : päi-
puu fa : pui-
syy ok : syi-
silmä szem: silmi-
hyvä jó: hyvi-
pciivli nap : päivi-
leipä kenyér : leipi-
suurempa- nagyobb:
pii fog : pii-
lai faj : lai-
täi tetü: täi-
koi moly: koi-
korva ful : korvi-
muna tojás : muni-
koura marok: kouri-
ruoka étel : ruoki-
suuremp)r-
lihava kö vér: liham-
väkevä erös : väkew-
lukeva olvasó : lukevi-
elävä élö : elävi-
sanoma hir: sanomi-
esitelm'i elöadás : esitelmi-
jumala isten : jumali- \. -loi-
isiintä gazda: isánti-
vasara kalapács : vasaroi-
omena alma : omeni- v. -noí-
suo mocsar : зoг-
yö éj : öi-
työ munka: töi-
tie út: tei-
kala hal : kaloi-
piha udvar : pihoi-
hauta sir : hautoi-
vaiva baj : vaivoi-.
viattoma- ártatlan : viattomi-
isättöm'i- atyátlan : isättömi-
laulaja énekes : laulaji- v. -joi-
kääntäjä fordító : kääntäji-.
lukija olvasó : lukijoi-
tekijä szerzö : tekijöi-
asia ügy : asioi-
miniä meny : miniöi-.
valkea fehér : valkei-
usea nem eggy, sok : usei-
pehmeä lágy : pehmei-
sileä sima : silei-.
sorme- ujj : зormi-
kive- kö: kivi-
mere- tenger : meri-
vastaulise- felelet : vastauksi-
risti kereszt : risti-, ristei-
sonni bika : sonni-, sonnei-
huono rossz: huonoi-
kehno hitvány : kehnoi-
vapaa szabad: vapai-
ahtaa- szük: ahtai-, ahtahi-
eváä- útravaló : eväi-, evähi-
kirvee- fejsze : kirvei- v. -vehi-
kaunii- szép : kaunii-, -nihi-, -nei-
paimene- pásztor: paimeni-
käte- kéz : käsi-
kante- födél : kansi-
lehte- levél : lehti-.
tyttö leány : tyttöi-
näkö látás : näköi-
suku nemzetség : sukui-
tehty tett : tehtyi-.
jäntee- ideg: jäntei-, jäntehi-
antanee- adott : antanei-
elänee- élt : elänei-
uroo- férfi, hös : шш-, urohi-.
Jegyzet. Az -uute, -yyte (-ute, -yte) képzésü fönevck többesszámi töve *-uusi, -yysi (-usi, -ysi) helyett (az -ukse, -ykse képzösek hatása alatt \ -uuksi, -yyksi (-uksi, -yksi) végüvé alakult, pl. totuute- igazság : totuuksi- ; heikkoute- gyöngeség : heikkouksi-,
c) -ite (eggyesitett -i és -te) képzövel, csupan a genitivus ragja (-n) elött ; — és itt zárt lévén a végszótag, az -ite helyett részint -ide. részint (föhangsúlytalan szótag rövid magánhangzója után) -ie vagy ebböl lett -je van ; az -ide mellett pedig még alak- vegyülés útján elöállott -itte alak is van használatban * ; pl. maa : maite- (gen. maide-n, maitte-n); työ: töite- (gen. töide-n, töitte-n); vapaa : vapaite- (g. vapaide-n, vapaitte-n) ; ahtaa- : ahtaite- (gen. ahtaide-n, ahtaitte-n) ; elänee- : eläneite- (g. eläneide-n, eläneitte-ri); aurinko nap : auringoite- (gen. auringoide-n, auringoitte-n) ; — väkevä : väk&vite- (gen. väkevie-n) ; koira : koirite- (gen. kornen) ; hevose- : hevosite- (gen. hevosien) ; jalka : jalkoite- (gen. jalkoi'e-n helyett jalkojen) ; hullu bolond : hulluite- (gen. hullui'e-n helyett hullujen).
Jegyzet. Költeményekben az -i többesképzö helyett a népnyelvi -loi, -löi is elöfordul, pl. laakso völgj' : laaksoloi-, risti kereszt : ristilöi-,
- Kiindulásul az olyanok szolgálhattak, mint satea- esö (es. tö sade
-c *sadek), plur. gen. sadetten v. sateiden, s a kettönek összevegyülésével : sateitten.
Bndenz-Szinnyei : Finn njelvtan. 2
