jesen kimeritettnek vélte, Jávort vette helyébe fia mellé, már inkább tanitónak és társalgónak, mint nevelőnek. Jávor a már fölserdült ifjat gondja alá fogva, ha bár a külföldi származásu büszke anya által elgyomositott, és nevelő által elparlagitott kertben, drágább növényeit nem foganztathatá is meg már, de legalább szaggata ki abból némelly gyomokat; s az öreg gróf méltatta is ezen érdemét Jávornak, s hogy azt anyagilag is dúsabban nem jutalmazá, csak abban mult, hogy a gróf előbbi rang- és háztartása, a büszke grófné idejében, sűrü hitelező-vizitet idéze a házhoz, miket munkába került az ezüst bunkós botu és medvebőrös hű kapusnak, Árvay Jónásnak, szép módokkal és biztatásokkal elutasitgatnia. A fontos, és más több házainknál is megbecsülhetlen szerepü Árvay, fiatalabb éveiben kulcsár volt a grófi háznál, tizenhárom próbás hüségü cseléd, kit szintén a grófi munificentia házasitott össze Luczával, egyik kis bérlője hajadon leányával: s öregségére lábaira szenvedvén, mint nyugalmas állást
