va a biztos, ha ez a lángész antiposa a három bizományból legalább kettőt, csomós kendőjével együtt zsebre nem rak!
Igaz; mondják, hogy a nagy emlékező-tehetségüeknek nagy szemeik szoktak lenni, monda Lucza; e szerint magam sem sokat várok Ambrustól. Csak a stiriai kappant ne hagyná ki. Ha megérkezik, együtt költsük el, kedves komám uram.
A biztos, ki mint Nimród apródja, szintén gyakran érinté vadjával az orvos asztalát, mellynek gyakori vendége vala, szives meghajtással fogadá el a föltételes meghivást.
Az orvos Ambrus szemhunyorgatásáról és szájcsucsoritásáról sejteni kezdé, hogy a kopott öltönyü és vén szárcsa-húsu expressus egész miségéről, kissé nyomasztott képzete van; nehogy rejtélyes vendégét elhanyagolni találja, ekként szóla Bakatorhoz: Szolgám! az a kis keszeg ember, nagyobb sok más kut-ágasnak termettnél. Ő a szellemiség egyik munkás csatornája, forrásától egész az élvező közönségig. Szavával egész társaságo-
