déknek, jobban megtudná becsülni az eldobott kincset. Továbbá nyugtatta őt a sátán azon biztositó-intézeti fogása is, mellyel a bűn első stadiumaiban, nyerendő lelkeit ámitgatni szokta, hogy tudniillik mindenkor szabad fog maradni előttök a visszaléphetés könnyüsége. Katinka végre nem ellenkezett, s a zseberszényke, nagyobbára Lucza munkája, elkészült. Katinka, szép arczait fülig elboritott pírral nyujtotta azt Martiálnak által, ki nem kétkedett a pironságot, hóditása némi sikerére róni fel; mi azonban nem vala egyéb homályos sejtelménél a nem egyenes útoni járásnak. Most már némileg jogositottnak vélé magát, valamivel többet merhetni Katinkánál, s megkisérté az első gyönge kézszoritást, melly azonban nem visszonoztatott; de a melly Katinka szemeiből, némi sülyedése érzetében, kifordultával a szobából, a szégyen keserü könyeit facsarta ki.
