A lap nincsen korrektúrázva
ELŐSZÓ OLVASÓIMHOZ.
A könyvek előszavait rendesen olvasatlanul szokta átforgatni az olvasó, s ha nem
csalatkozom: rendesen igaza is van ebben.
Ritkán nem kimérési czégérek azok. A szerző
szerénytelenül szerénykedik azokban, gyönge
erejét, de literaturánknak erős hiányát s maga
hazafiui ihletét emlegeti; a kiadó pedig, ugyan
veri fejéhez a közönségnek, pártfogott szerzője javára, a tömjén-füstölőt! Gyakran olly
lényegtelen a könyv tartalmához az előszó,
mint robogó hintó előtt a kengyelfutó; sőt
prózaiságával sokszor ollyformán paralyzálja
a legszellemibb könyv költőiséget, mint kies
fekvésü falunak minden regényességét, biró
háza előtt a – kaloda!
