Oldal:Ambrus Zoltán - Giroflé és Girofla.djvu/68

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap korrektúrázva van


– És nézze, Blindekuh-t játszanak a közönséggel, a kis kedvesek! Elbujnak s aztán kikukucskálnak. „Fogadjunk, hogy nem találsz meg, Dávidkám!“ Mintha a közönség törődnék velök! „Fogadjunk, hogy nem kereslek, Eszterkám!“ Vagy magával kacérkodnak ilyen kitartóan?

– Meglehet, hogy előlem bujtak el. Amióta feljöttem, nem igen látni őket.

Kopogtattak s Ilonka hátra fordult. A páholynyitogatónő dugta be a fejét.

– A Kati?

– Igen, nagysád.

– Jól van, mindjárt megyek.

A páholynyitogatónő visszahuzódott.

Ilonka begyömöszölte selyem-sachetjába a szinházi holmiját: a cukrait, egy huszonnyolcíves szerepet, a messzelátóját, egy üveg Eau de Colognet, meg a Vásáros-Berényi Hirlap legújabb számát s öltözködni kezdett. Időközben, míg Vidovics segítségégével fölhúzta új, angolos szabásu kabátját, mely hírnevére nagyobb árnyékot borított