— Az operette még hagyján, — sóhajtott Kékessy úr, — de most már az operát is a nyakunkra hozzák ! Kinek kell itt az opera, ha szabad kérdenem ? Zampa és az Alvajáró Vásáros-Berényben ! Nevetséges ! Ha az Országos Szinész-Egyesület . . .
— Opera-énekesnők ? — vágott közbe Vidovics.
— Igen ; az operetté derogál nekik. Szép hangjuk van, különösen a kisebbiknek.
— A kisebbiknek? E szerint nem ikrek?
— Dehogy. Csak amolyan mű-ikrek. A nagyobb hatás kedvéért. Különben csak egy vagy két esztendő lehet köztük a korkülönbség.
— De nagyon hasonlítanak egymáshoz?
— Össze lehet téveszteni őket, mert egyformán fésülködnek s egyformán öltözködnek.
— Egészen a kék és rózsaszín szalagig?
— Igen ; roppant ápolják a hasonlatosságukat. A kék és rózsaszín szalagra egyébként semmi szükség, mert a hasonlatos-
