A lap korrektúrázva van
telen fölegyenesedett. Kiáltani akart, de hang nem jött a torkából. Behunyta a szemét s mire fölnézett, a fehérruhás nő már nem volt a ladikban. Kétségbeesve tekintett hátra, de maga mögött csak a fekete kőkereszteket látta s mintha egy elhaló hang a nevén szólította volna ... A zokogás kitört kebléből s fölébredt.
— Igazán sokat ittam, — szólt, megtörölve a szemét. Mintha valami ónsúlytól szabadult volna. De érezte, hogy a szíve még most is sebesen ver.
Megnézte az óráját. Esti hét óra volt.
