Oldal:Ambrus Zoltán - Giroflé és Girofla.djvu/308

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap korrektúrázva van


— Biz ezt korábban is megtehette volna ! — Ismételgette magában. — Ugyan mire volt jó előbb alaposan elgyötörnie magát is, a leányt is ? ! . . . Nem okosabb lett volna mindjárt ezen kezdeni ? ! . . .

De aztán eszébe jutott, hogy örök komédiánk a hasonló oktalanságok láncolatából áll. Az ember folyton folyvást bajt csinál magának, bajt csinál annak, akit szeret, — mintha nem volna elég az a baj, amit a természet mér reánk, — aztán újra kezdi az oktalanságokat . . . se sok vesződséget, e sok oktalanságot egyetlenegy gyűjtőszóval Életnek nevezi.