Oldal:Ambrus Zoltán - Giroflé és Girofla.djvu/28

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

— S mennyit tesz pénzértékben ez a rengeteg csokoládé ?

— Harminc-negyven milliót. Tudja, náluk tíz millió az már nem is határoz.

— Csinos parti ! S maga mióta udvarol neki ?

— Komolyan beszél ?

— Persze. Az egész város tele van vele.

— Én azt hittem, hogy tréfálunk. De ha komolyan beszélünk, mondja, kedves Mariska, mire volna jó nekem a Van der Kerkhoven kisasszony roppant gazdagsága ? Hogy egy tanya helyett tíz tanyám legyen? Nekem az az egy tanya is elég dolgot ad.

— Lárifári. Tudom, hogy van miből megélnie s ha éppen költekezni akar egy kicsit, ezért még nem kell megházasodnia. De gazdag gazdagot választ; ez már világ sora.

— A gazdagnak nincsen igaza: a legtöbbször rossz üzletet csinál. Különben nem vagyok olyan gazdag, hogy sokáig el tudjak tartani egy Eldorádóból érkezett hölgyet,