Ugrás a tartalomhoz

Oldal:A Magyar Természettudományi Társulat évkönyvei 3. kötet 1857.djvu/494

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

158 MOLNÁR

A LUKÁCSFÜRDŐ ALSÓ RÉSZE.

Az alsó részt a felsőtől, miként mondva volt, az országút választja. Közelebbről tekintve azt találjuk, hogy ezen út itt egy mesterséges töltést képez, szükségest nem csak arra, hogy a közlekedést helyre állítsa a hegy kiálló része által képezett szűk útczarészek között, hanem szükségest a malom hajtása végett is. Hogy mikor készült, nem tudni, de mi a mostani magasságát illeti (31 láb a dunapeczek felett), annyi áll, hogy a már említett 12-ik Mustafa Budának egykori helytartója, ki, hogy a malom jobban dolgozzék, a felső tavat magasabbra feszítteté, egyszersmind a töltést is kétségkívül emeltette. Ugyanerre mutatnak azon ágyúlyukak is, melyek a délnyugati toronyban 6 lábbal leebb feküsznek mint a mostani országút szintje; ezeknek az akkori földszín fölött legalább 3 lábbal kellett állani; e szerint azt bizonyítják, hogy a töltés azóta, hogy a malomépület megvan, már 9 lábra emeltetett.

A fürdő összes alsó területe 3729,275 négyszög ölet tesz. Határai: éjszakról a Császárfürdő déli fala; keletről saját kőfala a dunaparton; délről Buda Országút nevű külvárosának sorházai; nyugatról végre a postaút és a Lukácsfürdő felső már leírt része.

Az alsó terület szintén két lényegesen különböző részre esik szét; mert míg a déli változásokon ment át, majd kert volt 1729., majd pázsit 1851., jelenleg pedig parkká alakúit át, s csak két forrást mutathat fel, tudniillik egyet az országút alatt, a másikat a délnyugati végén, melynek vize a Királyfürdőbe folyik; az éj- szaki rész ellenben a valóságos tere a forrásoknak, hol bámulatot gerjesztő víztömegek 26 — 60 hőfokkal, és épen oly dús gázmennyiség, lepik meg a kutatót. És épen ezen rész volt az, mely már egészen elposványodott, és pusztulása által oly állapotba sűlyedett, mely minden egykissé mívelt embernek szemét és orrát a legkellemetlenebbül érintette. Ezen immár segítve van, részint azáltal, hogy kavicscsal és száraz falakkal a fölület egyenlítve s biztosítva van, részint hogy a lefolyó vizek egy közös csatornán mennek el, mely fölé egy széles kőhid van építve.

Az itt felbugygyanó források száma nagy, azok közöl csak a legerősebbek vannak használatban; míg a többi gyengébbek a