| A FÉMBAROMÉTERRŐL. | 39 |
Kivonván ebből az eredeti egyenletet, -nak azon változatát kapjuk meg, melyet abban a változók változata von maga után, leszen tehát: ebből pedig a lehető összehúzások végrehajtása, és az eredeti -nak isméti bevezetése után:
10)
E képletben , azon hibákat jelentik, melyek a hömérséki és légnyomati észleletek különbségében létezhetnek, s természetüknél fogva majd igen- majd nemlegesek. Ha már most a lehető legmostohább, de egyszersmind a legritkább esetet teszszük fel, hogy t. i. az elkövetett hibák minőségénél fogva, a számláló minden tagja vagy igenlegessé vagy nemlegessé, a nevező pedig különbséggé válik; és műszereink horderejét ismerve felteszszük, hogy , és a mint fönebb elméletileg találtatott , akkor 10)-ből következik azaz: ha idő folytán eszközünk menet-törvényét semmiféle befolyás nem változtatja is, tehát és mathematicai szigorúsággal állandó marad; ha továbbá észleleteinket minden kitelhető vigyázattal és pontossággal intézzük is; az emiitett csekély de elkerűlhetlen észleleti hibáknál fogva, készeknek kell lennünk arra, hogy meghatározásában -ra menő hiba létezhetik.[1]
Megjegyezve végre még azt, hogy és meghatározására, a rendelkezésünkre levő adatok választásában olyanokat kerülnünk kell, melyeknek igen csekély hömérséki különbség felel meg; — kerülnünk kell pedig azért, mert ekkor a 10-dik egyenlet értelmében az észleleti hibák befolyása a végeredményre na-
- ↑ , a mint a következő hiba-egyenletből: kitűnik, még nagyobb ingadozásnak van alá vetve.
