Fürdősziget Pest és Buda között,
Szabó József első titkártól.
Több izben hallottam s olvastam az úgynevezett Fürdőszigetről (Badinsel), sőt Budapest térképein felrajzolva is van; de egyszersmind tapasztaltam, hogy természettudományi szempontból közelebbről senki sem méltatta.
Fekszik a folyam főágának csaknem közepén a Margitsziget felett, ettől kissé jobbra, szemközt a pesti part azon részével, hol a Rákospatak a Dunába ömlik; nyugatról általellenben az ó-budai nagy sziget van. Hosztengelye meglehetősen Budapest délvonalába esik.
A fürdősziget valódi tünemény; csak akkor látni ha a Duna állása csekély: körülbelül 5 láb képezi a lét és nemlét határát, ha a viz 5 láb alá száll, kimerűl s annál nagyobb, mennél jobban megközelíti a a Duna vize a 0° fokot; 5 láb fölött víz borítja s legfölebb a bőven emelkedő vízpára, vagy ha különben a folyamot jég borítja, itt a jégnek hiánya mutatja a helyet, melyen Dunánknak e nevezetessége fekszik.
Homok s kavics képezte felületén számos meleg forrás van, melyek körül meglepő számmal tengenek növények s állatok.[1])
Én itt három kirándulásnak eredményét adandóm elő, melyek közül az elsőt 1854-ben magam tettem; a másodikat 1856-ben Dr. Kerner tanártársammal; a harmadikat 1857-ben ő maga. Mind a három ízben különböző volt a vízállás, különböző a sziget nagysága és a források hőfoka, miként a következő kimutatásból kitűnik.
A sziget nagyságát különösen a két első rándulás alkalmával mértem meg lépéssel, ötöt két ölre számítva.
- ↑ Mondják hogy a jelen század első tizedében még fűz és nyárfák voltak rajta, de az 1811. és 1813-ki magas viz azukat végkép kipusztitotta. — Sz.
