Oldal:A Magyar Természettudományi Társulat évkönyvei 3. kötet 1857.djvu/124

114 SZTOCZEK

kifejezésére, melylyel azok a szobában birtak — egy igen ismeretes szabály szerint — egyéb nem szükséges, mint a párák átalános súlyát, ugyanazok fajsúlyával elosztani; ennélfogva még

$V={q \over \sigma d}$ b)

Végre a 3-dik egyenletet adja a fönebb említett, s a következő képletben kifejezett szabály

${\frac {d}{D}}={\frac {e}{E}}$ c)

Ezekből következik: $e={B \over {v\cdot {\sigma D \over q}\cdot {b-e^{\prime } \over E}\cdot {1+aT \over {1+at}}+1}}$

vagy igen megközelitőleg:

$e={B \over {v\cdot {\sigma D \over q}\cdot {B-e^{\prime } \over E}[1+a(T-t)]+1}}$ 6)

A későbbi részletes kiszámításoknál — az általam választott útnál fogva — V és d-re nem leend szükség, miért is ezek képleteinek végképi kifejtése elmarasztaltatik. Szükség esetében a) b) c)-ből könnyen kihozhatok. Tájékozás végett azonban megemlítem, hogy a részletes kiszámításoknál, mindenekelőtt 6-ból e, ezután a 4) alatti egyenletek elsejéből a nedvességi fok, végre 5-ből az átalános páratartalom lőn meghatározva.

15. §. A szoba-levegő szénsavának mennyileges meghatározása.

A szabad levegő szénsav-tartalma közönségesen azon viszony által fejeztetik ki, mely saját és a megfelelő tiszta levegő (éleny és légeny) térfogata között létezik, ha mindkettő — t. i. szénsav és levegő — normális körülményeiknek, azaz: zérus fokú hőmérséknek és 760^mm nyomásnak vétetik kitéve lenni. így p. o. szoktuk mondani, hogy a szabad levegő szénsav-tartalma közép számban: 0,0005; mi annyit tesz, hogy ha a szénsavat a megfelelő tiszta száraz levegőtől elkülönítve, és mindkettőt zérus fokú hőmérsék és 760^mm