Nyári órák

A Wikiforrásból
Nyári órák
szerző: Albert Samain, fordító: Kosztolányi Dezső

Rezes hold. — Illat-miriád.
A csillag reszket, mint a mécses
dómok homályán; minden édes,
bársonyban alszik a virág.

Suhannak fojtó illatok
süket kertek lankatag éjén
és a porfír-medence mélyén
a víz homályosan jajog.

Árny sem mozdul köröskörül,
csak egy bíborlik, a te szájad,
s mint fáklyaláng, vörös körül.

Pusztán te vagy kemény, komor,
mint ősi-régi sírbejárat
előtt egy végzetes szobor.