A lap feldolgozottságának foka

Női sors

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Női sors
szerző: Rainer Maria Rilke, fordító: Kosztolányi Dezső

Mint a király, ki vígan megragadja
vadászaton az üvegpoharat —
aztán elrejti boldogan a gazda,
bezárja, őrizi és így marad:

a Sors is így tesz, érez néha szomjat
és a szájához von egy gyönge nőt,
majd félrerakja, míg magába fonnyad,
eldugja az üvegszekrénybe őt

hol nem használják és a mély homálynak
árnyán a régi, kedves kincsek állnak
(mik kincsek voltak egykor, az ereklyék).

E nő is úgy állt, mint egy elfelejtett
s akár a többi vak lett és öreg lett
s még csak becse se volt, nem is szerették.