A lap feldolgozottságának foka

Női arckép a nyolcvanas évekből

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Női arckép a nyolcvanas évekből
szerző: Rainer Maria Rilke, fordító: Kosztolányi Dezső

Várakozva állt, körötte pompa,
elborítva atlaszfüggönyökbe,
melyek az ál-szenvedélyek tompa
pátoszát göngyölték föl körötte;

lánykorából mintegy elsodorva,
most egy új asszonnyá ébred ő:
tornyos kontya fáradt és mogorva
búval tűnik el a sok fodorba
s őt vigyázza mindegyik redő,

hogyha vágyik, vagy tervez szegényke,
mint lehetne a világa más:
izgatóbb, valóbb, mint a regénybe,
végzetes, viharzó lángolás, ─

hogy legyen számára egy-egy emlék
s ellehesse az iskátulába,
illatokkal ringatgatva lelkét;
és a naplójába már ne kába

vágyat írjon, mely, míg rójja, gyenge
köddé olvad s szertefoszlik nyomba
s hogy egy rózsalevelet tegyen be
a nehéz, üres medálionba,

mely a mellét fekszi nappal-éjjel.
Hogy az ablakon át egyszer intsen
felgyűrűzött karcsú, kis kezével,
erre vágyik és más vágya nincsen.