Népdal (Szendrey Júlia)

A Wikiforrásból
Népdal
szerző: Szendrey Júlia
Pest, 1865. június

Először a Nefelejcs 1868. évi 39 számában jelent meg, a költőnő hagyatékából.

Oly szép szemem hogyha volna énnekem,
Oly szép szemem, mint neked van kedvesem,
Fűre-fára, lányról-lányra nem néznék,
Csak az egyre, kit igazán szeretnék.

Messze van a csillaga a tó vizétől,
Még messzebb én gyönyörű két szemedtől,
Mégis mint a csillag a tó vizében,
Tükröződik tekinteted szivemben.

Ez a két szem lesz még az én halálom,
Isten neki! hadd öljön meg, nem bánom,
Hadd álmodjam e két szemről végtelen,
S ne költhessen föl álmomból senki sem.