Mint aki a sínek közé esett...

A Wikiforrásból
Mint aki a sínek közé esett...
szerző: Kosztolányi Dezső
A szegény kisgyermek panaszai ciklus (1910)

    Mint aki a sínek közé esett...

    És általérzi tűnő életét,
    míg zúgva kattog a forró kerék,
    cikázva lobban sok-sok ferde kép,
    és lát, ahogy nem látott sose még:

    Mint aki a sínek közé esett...
    a végtelent, a távol életet
    búcsúztatom, mert messze mese lett,
    mint aki a sínek közé esett:

    Mint aki a sínek közé esett -
    vad panoráma, rémes élvezet -
    sínek között és kerekek között,
    a bús idő robog fejem fölött,
    és a halál távolba mennydörög,
    egy percre megfogom, ami örök,
    lepkéket, álmot, rémest, édeset:

    Mint aki a sínek közé esett.