A lap feldolgozottságának foka

Mindig a régi

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mindig a régi
szerző: Johann Wolfgang von Goethe, fordító: Dóczy Lajos

Ha a város piaczán
Végig járok.
Ott bujkál egy szép leány,
Arra várok.
Túlnan lépést tart velem,
Ám ezt rejti.
Hogy van köztünk szerelem,
Más nem sejti.

«Nem szégyelled már, öreg?
Milyen hóbort!
Mindíg lányok! Mint gyerek
Szép Kató volt.
Hát az újnak mi neve?»
- Hadd firtassák!
Látod, mint köszönt ide?
Az Igazság!