Megjöttem

Megjöttem
szerző: Gyóni Géza

(1904-1909 között)

Megjöttem. Lásd, nem rosszkedvű utas,
Aki virággal lép be szőnyegedre.
Az ut pora csak arcom verte, lepte,
S szomjas vagyok. Ma mámorral itass!

Törüld le s csókold büszke homlokom.
Mitől remegsz?... Vér? Eh kis hajsza volt...
Virágot hoztam, édes, nézd, szagold!
Nász kezdetén ki sir a harcokon?

Fattyú dicsekszik. Csókolj és ne kérdezz.
Hát... a rabtartó kővel hajigált.
Nem fáj már, nem. A vánkosunk csináld.
Nászunk kezdődik, te édes, te édes.

Igy... igy... ölelj! Ha álomba csókollak,
Bársonykarod úgyis lefejtem én,
És nem lel nálad a hasadó holnap.

Mert míg rabszolga sir, nyög e világon,
Szeretőd könnyes, fekete szemén
Égő tüzes kin a csók és az álom.