Magyar encyclopaedia II. – A’ dolgoknak közönséges tekinteteikröl, és azoknak fel találásokrol

← Magyar encyclopaedia I. – A’ tudománynak kezdetiröl

Magyar encyclopaedia szerző: Apáczai Csere János

Magyar encyclopaedia III. – A’ dolgoknak egybeköttetett tekintetekröl →

5–16. oldal

MÁSODIK RÉSZ.

A’ dolgoknak közönséges tekinteteikröl, és azoknak fel találásokrol.

I. 1. Amik az Embernek az Isten, maga elméje és a’ testi dolgok körül tudni szükségesek, azok vagy dolgok vagy szok. A’ dolgok penig vagy azoknak közönséges tekintetek, vagy magok a’ dolgok. 2. A’ tekintet a’ dologban oly mod mellyel eggyik dolog a’ másikot nézi. Minemük akarmely dologbannis sokan vannak, és az elmét a’dolognak ismeretire viszik, minekutanna fel találtattak és meg értettettek. 3. Ezek vagy magokon valok vagy egybe köttettek. 4. A’ magokon valok vagy a’ dologban benne vannak vagy küvüllötte. 5. A’ dologban benne lévö tekintetek vagy magok erejént valok (elsök) vagy mástol eredtek. 6. A’ magok erejént valok vagy tsak tsupán egymást nézik vagy ugyan egybe vetettek. 7. A’ tsupán tsak egymást nézök vagy eggyesek vagy egyenetlenek. 8. Az ^a eggyesek vagy igen vagy nem annyéra eggyeznek. 9. Az igen eggyesek az ok és a’ lött dolog.

a Consentanea.

II. 1. Az ^a ok az, a’ minek erejétöl valami vagyon. 2. Mivel az oktol erö származik, mely valamit hozván a’ dolognak lételére a’ dologban marad. 2. Minekokáért a’ dolognak valosága lészen az oktol ez által az erö által. 3. Honnan a’ következik hogy a’ dolognak elégséges tudására nem mehet senki, hanem tsak azoknak az okoknak ismeretek által, mellyeknek erejek annak szerzésére meg kivántattak. 4. Az okok közül kettö egyszersmind kezd tselekedni, hogy valamely dolog legyen, mint a’ szerzö és a’ tevö ok: kettö penig az amazoktol el kezdetett dolgot viszi végben, mint az állato és a’ végezö ok. 5. Az elsö mondathatik oly oknak a’ mitöl; a’ második, a’ miböl; a’ harmadik a’ miben áll; a’ negyedik a’ mire nézve vagyon valami.

III. 1. A’ ^a szerzö ok az, a’ melytöl a’ tselekedendö dolognak szerzésére valo indulat (mozdulás) és tselekedés kezdödik és végezödik. 2. Mivel penig a’ mozdulásnak tsak eredetet ád, nem foglaltatik bé a’ mozdulásban, vagy a’ mozdulás által lött dologban, hanem tsak szinte erejét közli avval. 3. Ennek tsak modjai vannak külömb külömb félék, mellyek meg tetzenek, avagy a’ lött dologban, mellyet, avagy azt tselekeszi hogy legyen, és ^b teremptönek mondatik; vagy hogy továbbáis legyen és ^c meg tartonak neveztetik. 4. Avagy a’ véle valokban, mért vagy más ö rendin küvül valoknélkül viszen valamit végbe, és ^d egyedül valonak mondatik vagy ^e másokkal, holott vagy mindenik egyenlö eröt szolgáltat, vagy nem, hanem eggyik ^f elsö és a’ többi ^g segittök. Ide tartoznak az ^h eszközök, mellyek nem annyéra magok, mint mások erejéböl tselekednek. 5. Vagy végezetre a’ tselekedö eröben és tehetségben, mely vagy belsö, és arra nézve a’ szerzö ok ⁱ magán valonak mondatik, vagy külsö, honnan ^k történetinek hivattatik, akar ^l kénszerittésböl tselekedjék, akar penig ^m szerentséböl.

a Efficiens. b Procreans. c. Conservans. d Solitaria. e Socia. f Principalis. g Adjuvantes. h Instrumentales. i Per se. k Per accidens. l Coactione agens. m Fortunâ errans à scopo.

IV. 1. A’ ^a tevö ok az, a’ miböl valami vagyon. 2. Ez el készittetik, el rendeltetik, és mozgattatikis a’ szerzö oktol, hogy az állato okot magába vehesse. 3. Minekokáért a’ szerzö okhoz legközeleb járul, és az állato okot meg elözi, ö levén ^b a’ hathatoságnak és a’ szenvedésnek kezdete. 4. A’ dologban be hat, nem tsak erejével hanem ugyan voltaképpen valoságávalis, a’ dolognak valoságát belsöképpen tévén. 5. E’ még tsak modokkal sem külömböztetik meg, mert jollehet az erö sokképpen adattathassék a’ szerzö oktol, maga mind az által a’ tevö oknak valosága, nem egyebként hanem tsak voltaképpen közöltetik.

a Materia. b Principium potentia & perpessionis.

V. 1. Az ^a állato ok az, a’ miben valami áll. 2. Ez az egész tevö okot által hattya, és ö szerzi azt a’ tulajdon lételt, mely akarminekis vagyon a’ felett a’ köz természet felett, mely a’ tevö oktol vagyon. 3. Sok dolgoknak lehet azon szerzö és tevö okjok, de azon állatojok nem lehet. 4. Az állato oknak három tiszti vagyon: 1. Hogy a’ dolgot meg határozza és innen mondatik ^b állato oknak. 2. Hogy másoktol meg külömböztesse, és ^c külömbségnek hivattatik. 3. Hogy akarmibennis tselekedeteket szerezzen, és ^d tselekedetnek neveztetik.

a Forma. b Causa formalis. c Differentia. d Actus.

VI. 1. A’ ^a végezö ok az, a’ mire nézve vagyon valami. 2. Ez a’ tévö és az állato okbol származik, ez ez az a’ ^b joság vagy a’ dolognak ^c tökélletessége, mellyel a’ dolog a’ tselekedésre és a’ ^d vele valo élésre illendö. 3. Ez a’ joság a’ szerzö oknak el intézésében, ^e segittö ok, a’ vele élés melyre intéz, ^f lött dolog; a’ dolog vagy a’ személy melynek a’ véle élésben szolgál ^g elötte lévö dolog: mind ezekre mind az által a’ közöttök levö rakonságra nézve a’ végnek nevezeti szokott szabattatni. 4. A’ joság vagy a’ vele élésre valo illendöség tulajdonképpen a’ ^h végezö ok; ennek kivánása mely a’ szerzö okot fel indittya, ⁱ intézésnek vége; a’ véle élés ^k oly vég a’ kié; a’ dolog vagy a’ személy, melyre néz, oly ^l vég a’ kinek. És mind ezek között neha eggyik a’ ^m tselekedet végének mondatik, a’ más ⁿ a’ tselekedöének: de a’ tselekedönek tzéllya ha tsak történetböl külömböz a’ tselekedetétöl, ^o tselekedés végének mondatik.

a Finis. b Bonitas. c Perfectio. d Usus. e Causa adjuvens. f Effectum. g Objectum. h Finalis causa. i Finis intentionis. k Finis cujus. l. Finis cus. m Finis operis. n Finis operantis. o Finis operationis.

VII. 1. Jollehet az okok állattyokkal és határozásokkal meg külömböztettek, ^a a’ dolognak mind az által mely az okoknak erejek által lött egy természete vagyon. 2. Mely a’ menyiben a’ szerzö oktol vagyon ^b szerzet dolog; a’ menyiben a’ tévö oktol, ^c tett dolog; a’ menyiben az állato oktol, ^d állatott dolog; a’ menyiben penig a’ végezö oktol, ^e végezett dolognak mondatik. A’ lött dolognak ^f valosága lesz akar mellyik oktol, ^g állattya a’ tévö és az állato okoktol, mellyek ez okáért állati okoknakis mondatnak; ^h létele függ mindenik oknak egyszersmind eggyüt lététöl valamely dolognak végben vitelében, és annak tellyes vagyonságot és állatot szerzésben:ⁱ állása ezek felett a’ hozzá valo dolgoktol, ^k vele létele, a’ részektölis. 4. A’ lött dolognak két gráditsi vannak, (kik közül eggyik oka a’ másiknak) tudnillik a’ szerzési és a’ meg tartási ^l mozgás, és az ^m mozgás által szereztetett és meg tartatott lött dolog.

a Causatum. b Effectum. c Materiatum. d Formatum. e Finitum. f Esse rei. g Essentia. h Existentia. i Subsistentia. k Consistentia. l Motus. m Res motu facta.

VIII. 1. Immár a’ meg lött és az okokbol ki származott dologhoz mindenkor járul valami, mely a’ dolog állattyátol és okaitol ugy külömböztetett meg, hogy avagy tsak neki modjára tartozzék, avagy tsak jobban valo lételére, és hozzá járulo tellyességére: és innen folynak az alájja vetetségi és hozzá adatottsági tekintetek. 2. A’ ^a valami alá vettetett dolog természeti szerént elöl jár, melyhez a’ hozzá adatott dolog ugy járul mint valaminek állattya küvül hozzá tartozo dolog 3. Ennek mi volta oly maga szinént valo, hogy ám bár nagy külömbség legyenis a’ ^b magába be vevö és az elötte valo dolog közt, söt a’ ^c magában és a’ magához vévö köztis, ’s a’ ^d tévöi és az állatoi elöbben tétetett dolog közt ’s a’ t. mind az által ennek nem hogy igaz nemei, de még tsak modjainak igáz külömbségi sintsenek. 4. ^e Hozzá adatott dolog penig akarmi a’ mi máshoz tétetik, akar az ^f bé vött, akar más körülforgo, akar ^g benn, akar küvül valo, akar ^h tulajdon ’s akar penig köz legyen.

a Subjectum. b Receptaculum & objectum. c Recipiens in se & ad se. d Objectum materiale & formale. e Adjunctum. f Receptum & occupatum. g Inhaerens & adhaerens. h Proprium & commune.

IX. 1. Ezekben a’ meg eggyezö tekintetekben be foglaltatnak mind azok, valamellyek ^a eggyeknek vagy azonoknak mondatnak. 3. Mivel a’ mik ^b közönséggel azonok, azoknak azon tevö és állato köz de nem utolso okok vagyon; 3. A’ mik penig ^c nemmel, azoknak azon utolso köz állato okok vagyon; 4. A’ mik ^d számmal, azoknak azon egy magán valo állato okok vagyon; 5. Az ^e idövel azonok, hozzá adatott dologgal tsak eggyek; 6. A’ ^f hellyel azonok penig, alájjok vettetettel.

a Unitas & identitas. b Eadem genere. c Eadem specie. d Ead. numero. e Ead. tempore. f Ead. loco.

X. 1. Ugyan ezenekböl származik a’ dolgoknak egymás között valo ^a egyenetlenségeis. 2. Mivel a’ mellyeknek nem azon okok, lött dolgok, alájjok vettetett, hozzájok adatott tekintetek vagyon, azok egyenetlenek és meg hasonlok; 3. Meg hasonlottak penig avagy kevessé avagy inkáb, a’ szerént a’ meszsze létel szerént mellyel az eggyességtöl el távoznak: 4. Minden két dologban vagyon mind eggyesség ’s mind egyenetlenség; az eggyesség vagyon az egységnek állittása által az egyenetlenség penig, az egységnek tagadása által. 5. Mivel az egyenetlen tekinteteknek modjok áll a’ meg hasonlásban és meg osztodásban, és azoknak eggyike az ö tulajdon természetiben, nem függ a’ másiktol az ö voltában, létében, és meg tudattatásában, a’ menyiben meg hasonlo tekintet, annakokáért egyenlö világosságok, és mindenik felöl egyenlö erejek van a’ tekintés dolgában; minekokáért egy név, és meg határozás alá foglaltattak be mindenik nemben: mellyek mind másképpen vannak az eggyes tekintetekben: mind az által a’ természetek szerént valo rászabattatásokban mellyel az ö tekintetek gyakoroltatik, egymást meg világosittyák az egyenetlenségnek ereje által. 6. A’ dolgoknak meg hasonlása kétképpen lesz: mert nemellyek ugy hasonlanak meg, hogy megis eggyezhessenek, mivel tsak külsöképpen és tekintettel külömböznek melyben természetek szerént meg eggyezhetnének, és ezek ^b külömbözöknek neveztetnek. 7. Nemellyek penig ugy hasonlanak meg, hogy meg ne eggyezhessenek, mivel belsöképpen és természetek szeréntis külömböznek, ellenbe vettetteknek hivatnak.

a Dissentanea. b Diversa.

XI. 1. Az Ellenbe vettetett tekintetekben mindenkor meg kell tartatni ama ^a törvénynek: hogy ^b azonnak, azon szerént, azonra, és azon üdöben vettessenek egymás ellennébe, mert egyebként voltaképpen az ellenbe vettetés meg nem lehet. 2. Ha penig igy leszsz oly voltaképpen valo külömbségek támad, hogy: ha eggyiket állittod a’ másikot szükségesképpen tagadnod kell, és viszontag. 3. A’ mellyek mind állittatnak ’s mind tagadtatnak nem ellenbe, vettettek. 4. Ezek közül nemellyek meszszeb távoztanak egymástol, és tsak szinte meszszeb valo közönségesség alatt foglaltatnak bé, és igy kevesebbé ellenkeznek (mivel nem leszsz a’ leg közleb valo állato okok által) honnan ^c el választoknak mondatnak, mellyeknek akarmellyikeis azon egy tekintettel sokaknakis egyenlöképpen vettethetik ellenekbe; 5. Mivel a’ meszsze valo távul létel miá sokan szálhatnak közbe; 6. És semmi sints a’ mi tsak egy dologtol választatnék meg.

a Lex oppositor. b Eidem, secundum idem & c. c Disparata.

XII. 1. Nemellyek legközleb valo köznem alá foglaltatnak, és ezalatt mint egy közelröl ellenkeznek az ö közelsö állato okok által, honnan ^a ellenkezöknek hivatnak, kik kettennél többen nintsenek, mert jollehet azon egy a’ soktolis egyképpen választathassék el mind azon által sokkal, szemtöl szembe nem hartzolhat: 2. s. nemis vettethetnek azok egymás ellennébe, az ö közelsö állato okok által, a’ mellyek egyenlöképpen vettetnek egybe más távul valokkal. 3. Ellenkezik penig egy dolognak fel tétele mind más véle hartzolo dolognak teteével, ’s mind penig ugyan azonnak tagadásával: emezek tevö ellenkezöknek ezek penig tagadoknak (vévöknek) mondatnak. 4. A’ ^b tévö ellenkezök, avagy ugy vettetek egymás ellennébe hogy az ö külömbségeknek fondamentomok eggyesség légyen, az mellyel eggyik a’ másikra vitessék: vagy igyenesen ellenkezik eggyik a’ másikkal: emezek barátságoson, ’s ezek penig haragoson ellenkezöknek mondathatnak.

a Contraria. b Contraria affirmantia.

XIII. 1. A’ ^a barátságoson ellenkezök (viszont nézö tekintetek) közt, ha az ellenbe vetés törvényére nézünk, ellenkezöknek mondhattyuk; ha penig tekintyük az egymás közt valo eggyességet, ugy mint mellyel eggyik a’ másiknak lételét szerzi, eggyeseknek itélhettyük. 2. Egész természete eggyik barátságoson ellenkezönek (a’ menyiben ollyan) foly az egymást viszontagsággal nézö tekintetböl, mellyel a’ mást nézi és a’ másiktol nézetik, ugy hogy eggyik a’ másiknak mind oka ’s mind lött dolga légyen: 3. Mert minden barátságos ellenkezésnek két részei vannak, mellyeknek eggyike foly eggyik határtol (végtöl) a’ másikja, másiktol, és az ellenbe vettetettre vitetik, mellyekböl egy viszontagsággal valo tekintet leszsz. 4. Nints azért ezekben sem elsö sem utolso hanem természetek szerént egyszersmind vannak, mert eggyik nem inkáb a’ másiknak oka vagy lött dolga mint a’ más ö néki. 5. Mivel penig eggyiknek állattya a’ mástol lesz, nem tsak egyarányu nyilvánságnak mint a’ töb egyenetlen tekintetek, hanem a’ mint az okok állapattya kivánnya eggyiknek értése mindenkor a’ másiknak tudásábol származik. 6. Az ^b haragoson ellenkezöknek semmi meg eggyezö tekintetek nintsen, hanem mind szüntelen hartzolnak akarmi modon gondoltassanak: ’s még penig igyenesen szinte készántag. 7. Mind ezek (a’ menyiben illyenek) közben vetésnélkül valok: egyebként tsak el választatott ellenbe vettetek lesznek.

a Relata. b Adversa.

XIV. 1. A’ ^a tagado (el vevö) ellenkezökben nintsen két fel tött dolog mint a’ tévökben, hanem vagyon ugyan azonnak erössittése és tagadása, azaz tevése és meg el vévése. 2. Ez a’ tagadás penig vagy határnélkül valo, mely azt a’ dolgot mindenüt tagadja, erössittethetik penig minden egyéb dolgokrol, azon küvül a’ mellyet tagad, és ^b ellen mondoknak mondathatnak: 3. Vagy tagadja tsak abba a’ (helybe) alájja vettetett dologba, melybe természeti szerént benne kellene lenni, és ackor ^c meg fosztoknak neveztetnek; 4. Honnan a’ következik hogy a’ meg fosztok mindenféle tekinteteknél inkáb külömbözzenek: 5. Mert az el fosztás oly meg békélhetetlen ellenségességgel tagadja a’ dolgot, hogy semmit mást annak hellyébe ne hadjon, mellyet az ellen mondás nem tselekeszik. 6. A’ miképpen az eggyes tekintetekre tartoznak az azonságnak és az egységnek minden modjai, ugy ezekre az egyenetlenekre, a’ külömbségnek minden modjainak rájok kell vitettetniek.

a Contraria negantia. b Contradicentia. c Privantia.

XV. 1. Az okokbol ki származott, hozzá valokkal fel ékesittetett és a’ többektöl meg külömböztetett dolgok egymás között egybe vettetni szoktanak, hogy azoknak meg bötsültetések legyen valami harmadik dolog szerént, melyben vagy meg eggyeznek vagy meg külömböztetnek: honnan ^a egybe vettetteknek mondatnak, mind magok a’ dolgok ’s mind a’ tekintetek a’ mellyekben egybe vettetnek. 2. Ezeknek eggyike természete szerént a’ másnál nem ismereteseb, mint az eggyes tekintetek; sem egyarányu vilagosságuak a’ dolgokra nézve, mint az egyenetlen tekintetek mindnyájan, nem hogy eggyiknek állati tekintete a’ viszontagsági egymást nézés által függene a’ másiknak ismeretétöl, mint a’ viszont nézö tekintetekben vagyon a’ dolog: 3. hanem az egybe vetés erejével, mint valami fontal mindeniknek bötsüje, arra a’ tekintetre nézve melyben egybe vettetnek, mindenik felöl egyarányu ismeretes, jollehet az elöb meg probált dolgoknak természetiböl, eggyik a’ másiknál ismereteseb legyen. 4. Ennek két modjai vannak, mert neha alattomba leszsz, és gyakorta valami rövid egy vagy töb jegy által: neha nyilvábban, meg választott részekben, mellyeknek eggyike ^b fel tételnek, mondatik mely többire a’ nézö tekintetet foglallya bé, a’ másikja ^c meg adásnak neveztetik, mely nagy részént a’ nézett dolgot hozza be, jollehet neha oly modja vagyon a’ magyarázatnak hogy a’ meg adásnak jele a’ tekintetnek tulajdonittassék, a’ fel tétele penig, a’ nézett dolognak. 5. Azis tulajdonok penig ezeknek, hogy ha eggyik tsak el gondoltatikis, mást nem tsak el gondoltatottat (mint mind a’ töb tekintetek) hanem ugyan valoságostis néz.

a Comparata. b Propositio πρότασις. c Redditio seu ἀπόδοσις.

XVI. 1. Minden egybe vetés leszsz penig, vagy mértékben mely ^a tekinteti menyiség, és ackor az egyenlöség vagy nem egyenlöség; vagy a’ határozo tekinteteknek természetekben, mely ^b tekinteti minemüség, és ackor az, hasonloság vagy hasonlatlanság. 2. Az ^c egyenlök azok mellyek, egy akar voltaképpen valo ’s akar penig tsak el gondoltatott, mértékkel mérettettetnek meg: ugy hogy a’ függésben egy aránt függjenek: 3. Ha egy mértékhez nem illenek ackor mondatnak ^d nem egyenlöknek, és a’ melynek mértéke fellyül haladja a’ másikat ^e nagyobnak; a’ mellyet penig fellyül halad ^f küssebnek mondatik. 4. A’ ^g hasonlok azok, mellyeknek egy természetek vagyon, akar az állati ’s akar hozzá adatási legyen; 5. Mivel penig az azon természet nem lehet egyszersmind két dologban és kettös, annakokáért ez az azonság tsak hasonloságban áll, mely szerént ennekis vagyon, az a’ természeti tekinteti az ö modja szerént, ’s amannakis az övé szerént. 6. A’ nyilvánságos hasonloságban neha négy voltaképpen meg külömböztetett határozo igék vannak, és ackor a’ hasonlatosság ^h meg szakasztatottnak mondatik: 7. neha penig nem voltaképpen hanem tsak tekintettel vagynak négyen, és ackor ⁱ kötött hasonlatosságnak neveztetik, mivel a’ hasonlatosság egybe köttettetik a’ második határozo igének meg kettöztetése által. 8. A’ mellyeknek természetek nem azon a’ hasonloságban hanem külömbözö, azok ^k hasonlatlanoknak hivatnak. 9. Azon dolgok annakokáért mellyek magok szerént gondoltatván külömbözök, ha egybe vettetvén gondoltatnak, hasonlatlanok lesznek.

a Quantitas Logica. b Qualitas Logica. c Paria. d Imparia. e Majus. f Minus. g Similia. h Similitudo disjuncta. i Similitudo continua. k Dissimilia.

XVII 1. A’ ^a mástol eredtek a’ maga erejént valokbol mint valami gyükerekböl ugy tsiráznak ki: 2. Mellyekkel azon erejek vagyon a’ mást nézö tekintésben, de foglalosképpen és jegy gyanánt. 3. Ezeknek nemellyikének egyedül valo eredete vagyon valamely egy maga erejént valotol, mint az egy eredetü szok, és a’ névokadás: nemellyikének penig egybe köttettetett, töb elsöknek egybe szerkeztetéséböl, mint az el osztás és meg határozás. 4. Az ^b egy eredetü szokban azoknak a’ neveknek vagyon le hozattatások, a’ mellyek azon egy kutföböl erednek: 5. Mellyeknek eggyike a’ ^c maga erejént valo természetet foglallya be, a’ másik, az ^d amattol függöt, és a’ harmadik a’ tselekedö természetet az ö modjával egybe, mely a’ felsökböl származik. 6. A’ ^e névokadásban oka adattatik, miért jegyeztessék illyen névvel az illyen dolog.

a Orta. b Conjugata. c Abstractum. d Concretum. e Notatio.

XVIII. 1. Következnek azok az eredtek, kik az elsököt el fedettebben és egybe szerkeztetettebben foglallyák bé, oly erössen (szükségesen) mind az által hogy mindenkori elé ’s hatra járást tsinállyanak, nem tsak ugy penig mint a’ tekinteti foglalásban a’ böltseségnek törvénye kivánnya; sem mint a’ viszontagsági tekintésben (mely fel találtatik a’ tekinteteknek akar mellyik bokrában) vagyon a’ dolog; hanem ollyat a’ minemü a’ közönséges állatra valo, mely ez tekinteteknek tulajdona, ’s melyis a’ dolgoknak voltaképpen valo természeteket jelenti. 2. Akarmely dolognak penig természete nézetik vagy a’ menyiben a’ többekkel köz, vagy a’ menyiben magában a’ többitöl meg választatott: emez az el osztásban, e’ penig a’ meg határozásban foglaltatik be, mert amaz köz tulajdonittatást, ’s e’ penig tulajdon határt állat.

XIX. 1. A’ ^a meg oszlás kettöt foglal bé, tudniillik valami közönségest, honnan ^b az egész; és többekkel közt, honnan a’ ^c részek vannak. 2. Az egész be foglallya a’ részeket azon egy állato oknak közönségességével. 3. A’ részek ha meg oszolván vetetnek (gondoltatnak) meg osztyák az egészszet, (mely tulajdonképpen mondatik el osztásnak) ha penig eggyüve foglalva gondoltatnak, szerzik az egészszet, mely be hozásnak hivatik. Szükség penig hogy a’ részek meg eggyezzenek abban a’ mi nekik köz, meg hasonlanak penig, és külömbözzenek a’ menyiben többek; 5. És innen vagyon hogy a’ részeknek meg kell eggyezniek az egészszel, magok között peniglen meg kell külömböztetniek, menyivel inkáb külömböznek penig annál jobb az el osztás. 6. Leg inkáb eggyeznek penig a’ leg közleb valo egészszel, és az alatt is külömböznek leg inkáb, az ellenkezés által; 7. És e’ tulajdon oka annak a’ felsöségnek, mely a’ ^d kettöre osztásnak az el osztásban vagyon. 8. Az el osztásnak természeti inkáb függ az részeknek az egészre valo tekintetektöl, mint attol mely nekik egymást közt vagyon: 9. Annakokáért nem a’ meg hasonlokbol hanem az eggyesekböl kell a’ meg osztásnak el osztatásinak vetetni. 10. Mikor azért töb okok választatnak meg egymás közt, azon egy lött dologra valo tekintetekböl, vagy töb lött dolgok azon egy okra valobol, vagy töb alatta lévök azon egy hozzájok adatottra nézve, vagy töb hozzá valok azon egy alattok levöre, ackor azoknak a’ meg választatott dolgoknak tekintetekre nézve a’ meg osztás mondatik lenni ^e az okokbol, lött dolgokbol, alatta levökböl, hozzá adottakbol. 11. Mivel penig az állati meg eggyezés tulajdonképpen vagyon az ok és ^e a’ lött dolog között, holott kiváltabképpen valok azok az el osztások, mellyekkel avagy az ^f ép darabokra, avagy a’ ^g közönségesség osztatik nemekre; tsak azokban tetzik azért ki föveb tekintetjek az egésznek és a’ részeknek. 12. Az épnek darabokra osztattatásában, a’ darabok magokon valo, el fedett, egymásba szorittatott, és egybe szerkeztetett okok, 13. de ugy hogy ^h tselekedöképpen (voltaképpen) foglaltassanak be az egészben, a’ melynek állatot adnak és melyben vannak. 14. Az épnek azért tevö és állato oka lesz minden daraboknak tevö és állato okaikbol. 15. A’ közönségességnek (köz nemnek) nemekre oszlásában, a’ köz nem jegye a’ közönséges állati okoknak: 16. Meg vagyon azért mindenik nemben, azoknak állatot adván és mindenekben közölvén övelek azon egy állatot: 17. A’ köz nemnek azért egész állattya vagyon akarmellyik nembennis; de az egész közönségesség vagy az egész köznem tulajdonképpen nintsen, hanem mindenekben. 18. Az elsöb közönséges okoknak jegye a’ ⁱ leg közönségesseb köznem, mert semmi nálánál elébb valo nintsen: 19. A’ közben levöknek penig, az ^k alsobb köznem: 20. A’ nemeknek állapattyok egy, mert a’ közlött dolognak jegye ^l az felsöb nem; az leg alsonak penig a’ ^m leg alsobb nem.

a Distributio. b Totum. c Partes. d Dichotomia. e Distributio ex Causis, Effecttis, Subjectis, Adjuncttis. f Distrib. integri in membra. g Generis in species. h Universalia. i Genus generalissimum. k Genus subalternum. l Species subalterna. m Species specialissima Individuum.

XX. 1. A’ ^a meg határozás meg magyarázza a’ meg határozott dolognak tulajdon természetet, 2. Mely vétetik vagy tsak az állati köz okokbol, (mellyek a’ köznem alatt foglaltatnak bé) és ennek felette a’ tulajdon állato okbol, (ha találtathatik) vagy más viszontagi tekintetekbölis; emez ^b tellyes meg határozás, ’s e’ penig ^c nem tellyes, hanem tsak ^d le irás.

a Definitio. b Defin. perfecta. c Imperfecta. d Descriptio.

XXI. 1. Semmi a’ dolgon küvül levö tekintet nem helyes, hanem ha olytol származik a’ ki a’ dolognak állapatțyát tudja, és megis mutattya hogy tudja. 2. E’ penig akarmely személytöl akarmiképpen légyen egyféle, és ^a bizonyittásnak mondatik. 3. A’ bizonyság tételnek azért ha magában gondoltatik, (azaz a’ menyiben az, a’ bizonyittonak valamely bizonyittatott dolog felöl tött állittása vagy tagadása) semmi ereje nintsen ha a’ dologban benne levö tekintetekkel meg nem támasztatik. 4. Annyi ereje vagyon azért a’ menyi ismeret és eggyügyü igazmondoság a’ bizonnyittoban találtatik: 5. Eggyiknek nagyob, másiknak küsseb, ’s nemelynek semmi ereje sintsen. 6. Itt a’ ^b viszontagozás az, midön a’ fel tött dolognak dologbéli tekintetei hozatnak elö, hogy az bizonyittásnak és bizonyságnak igazmondosága meg tessék.

a Testimonium. b Reciprocatio.