Magyar encyclopaedia – Toldalék az ötödik részhez: A’ testes dolgoknak modjaikrol

← Magyar encyclopaedia V. – A’ Menyiségnek megméréséröl

Magyar encyclopaedia szerző: Apáczai Csere János

Magyar encyclopaedia VI. – Az Éghi dolgokrol →

83–87. oldal

TOLDALÉK AZ ÖTÖDIK RÉSZHEZ.

A’ testes dolgoknak modjaikrol.

I. Eckedig a’ menyiségröl mely a’ testes dolognak állattyat tészi, és ez az által el oszthato és külömb külömb szabásu. Következnek annak tulajdon tekintetei. A’ tulajdon tekintetek avagy azoknak közönséges modjaik avagy részeik. Azoknak közönséges modjok a’ mozgás és az el helyheztetés. 1. A’ ^a mozgás (mely minden testes dologban meg találtatik, ’s melytöl amazok függenek és ök hárman a’ testes dologban akarminekis okai, ugy hogy azoknak meg magyarázására elégségesek) itt a’ testes dolognak, azoknak a’ testeknek mellyek azt közbe vetésnélkül meg érik és vesztég állani láttatnak szomszédságokbol, másoknak szomszédságokba által vitettetése. 2. Holot mind eggyüve kell érteni valami egyszersmind által vitetik, bár ugyan az, sok részekböl állyonis, mellyeknek más mozgásik legyenek. 3. Az által vitettetés nem az a’ tselekedet mely által viszi, hanem a’ mellette levö és állani látztzo dolgoktol valo el válás. 4. Mivel az viszontagozo, nemis veheti ember eszében hogy egy test a’ másnak szomszédságábol által költöztetnék, hanem ha egyszersmind azt is amannak szomszédságábol által költözni gondollya. 5. Mivel penig egy dolog tsak egy rendbéli dolgokrol távozik egyszer el, tsak egy tulajdon mozgása vagyon. 6. Mind azon által hogy ha más testeknek része, mellyeknek más mozgási vannak, azokbannis részesül. 7. De az ö mozgási voltaképpen nem külömböznek, mivel akarmellyik pontya az mozgo testnek tsak egy vonást tsinál, jollehet az tekeres legyen és külömbözö mozgásoktol lötnek lenni láttassék. 8. Mivel penig mindenüt valahova az ember elméjével el ér hoszszu, szélyes, és temerdek dolgot képz; következik szükségesképpen hogy minden mozgás kerülös, ugy hogy egy test mást abbol a’ helyböl a’ melybe bé megyen ki üz és a’ meg ismét mást, e’ meg mást, mindaz utolsoig, mely azon szempillantásban az elsötöl el hagyatot helybe költözik.

a Motus corporis seu localis.

II. 1. A’ mozgásnak elsö oka az Isten, a’ ki a’ testes dolgot mozgással és nyugovással kezdetben eggyüt teremtette, és a’ menyit ackor abba bé adot annyit tart mostannis meg benne, jollehet az annak minden részeiben ottan ottan el változzék. Honnan a’ testes dolgokban imillyen rend tartások jönek ki: 2. Elsö, hogy minden dolog a’ menyiben az magán valo és el nem osztatot, (a’ mi rajta áll benne,) azon állapatban, melyben egyszer állittatot, meg marad, ’s soha el sem változodik hanem tsak szinte más magán küvül valo dolgoktol (okoktol.) 3. Másod. Hogy akarmely részeis a’ testes dolognak nem igyekezik soha valami meg hanyotlot vonás szerént mozgani, hanem tsak szinte igyenesen; jollehet sokan azok közül kénszerittetnek el térni másoknak szembe találkozások miá. 4. És bár ugyan semmi mozdulás ne légyen ^a következésnélkül, (szempillantásban) bizonyos dolog mind az által hogy valami mozdul, minden szempillantásokban a’ mellyekben mozdul el rendeltetet hogy az ö mozdulását valamely felé továb nyujtsa soha sem penig horgas vonás szerént hanem mindenkor igyenesen valamely felé. 5. Harmadik törvény (rend tartás) az hogy valahol valamely mozgo test mással megyen szembe, ha kevesseb ereje vagyon az igyenesen menésre, mint a’ másnak mely ö néki ellennébe áll, ackor más valamely felé tér, és az ö mozgását meg tartván tsak szintén annak meg határozásat veszti el. 6. Ha hol penig ö neki nagyob ereje vagyon, ackor a’ más testet magával mozgattya, és valamenyit avval közöl szinte annyit veszt maga el.

a In Instanti.

III. Annakokáért. 1. Ha két testek egyarányuak és egyarányu hamarsággal mozognak, eggyik job felöl bal felé, ’s másik bal felöl job felé, midön egymásba mennek, kiki azon hamarságát meg tartván tér és megyen viszsza. 2. Ha penig eggyik nagyob a’ másikot meg téritti és mindenik azon sietséggel megyen más felé. 3. Ha nagysággal egyenlök de egygyik a’ másiknal gyorsabban megyen nem tsak mind ketten kezdnek egy felé menni, hanem a’ gyorsaságnak fele amabbol ebbe költözik: az az, ha az elöt eggyikben hat, ’s a’ másikban négy, az az mind öszveséggel tiz mértéke volt a’ gyorsaságnak, a’ meg térés után öt mértéckel mennek egy felé. 4. Ha a’ nagyob áll, a’ küsseb akarminémü gyorsasággal vitessékis ellennébe, soha meg nem mozdittya, hanem attol viszsza veretik: mivel az állo test inkab ellenne áll a’ nagy gyorsaságnak mint a’ kitsidnek, eggyiknek a’ másik felet valo fel haladásaként, mivel mindenkor nagyob erö vagyon az állo nagyob testben az ellentállásra, mint a’ küssebben a’ meg indittásra. 5. Ha az állo küsseb, bár a’ nagyob lassan vitessék ellenneis, azt véle el ragadja, az ö mozgásának annyi részét közölvén véle, hogy osztán mind ketten egyarányu hamarsággal vitessenek: tudniillik ha a’ mozgo két annyi volna mint a’ más, avval az ö mozgásának harmadját közlené, mivel az a’ harmad szinte oly gyorson mozgatna azt, mint a’ két rész a’ más két annyi testet. És igy minek utána egybe ütközöt a’ mozgo emevvel, egy gyorsaság harmadjával lassabban kezd menni mint elöbb. Hasonloképpen ha három annyi volna, avval negyed részét közlené ’s a’ t. 6. Ha az állo test eppen annyi mint a’ mozgo, rész szerént azt meg indittya rész szerént penig vissza veretik tölle: ugy hogy ha a’ gyorsaságnak négy mértékével jöne reá annak egy mértéket ád benne, és hármával meg tér. 7. Ha mind ketten egy felé vitetnek, eggyik lassabban ’s az utána valo gyorsabban, ugy hogy azt osztan el érje ’s ama nagyob mint az, de emennek fellyül halado gyorsasága többet tészen, mint ennek fellyül halado nagysága, ackor az ö gyorsaságában annyit ad amannak hogy mind ketten egyarányu hamar mennyenek. 8. Ha penig ellenbe a’ gyorsaságnak fellyül haladása küsseb ebben, mint amabban a’ nagyságnak fellyül haladása, minden ö mozgását meg tartván viszsza tér.

IV. Immár tekintsük meg a’ testes dolgoknak mások közé helyheztetésétis. 1. Az ^a el helyheztetés az, mellyel egy test többek közé tétetik. 2. Az el helyheztetésben két dolog vagyon: tudniillik a’ hely és a’ tágasság. 4. A’ ^b hely penig az a’ szén mely az el helyheztetet testet leg közleb körül vészi. 5. A’ szén itt semmi sem egyéb, hanem az a’ köz, mely két egymást érö testek közöt gondoltatik lenni. 6. A’ ^c tágasság az, mellyel valamely test hoszszura, szélyesre, és temerdekre ki terjedtnek mondatik. 7. Ennek ki terjedtsége semmit nem külömböz a’ testnek ki terjedtségétöl. 8. Minekokáért oly ^d üresség melyben semmi állat ne légyen, sohul nem adattathatik (mert itt nints most szo az oly ürességröl mellyet a’ kösség annak tart) 9. Mert senki ollyan ürességet, ki terjedtség nélkül nem gondolhat. 10. Ugy annyira hogy, ha az Isten valamely edényböl, minden benne lévö állatot ki venne ugy hogy a’ hellyébe semmi se maradna, az edénynek oldalai egymást fognák érni. 11. Mivel midön valamely két testek közöt semmi sints, egymást meg érik. 12. És magávalis ellenkezik hogy egymás közöt távul létel legyen ’s mégis, a’ távul létel semmi se legyen. 13. Mivel akarmely távul lételis tsak modja a’ ki terjedtségnek, minekokáért a’ ki terjedt dolognélkül nem lehet.

a Situs. b Locus. c Spacium. d Vacuum.

V. 1. Ezekböl azért ki tetszik hogy 1. Egy helyben egy uttal töb test bé nem foglaltathatik mint más uttal. 2. A’ testes dolognak tsak egy ^a meg oszolhatatlan részetskéje sintsen. Mivel valamig azok ki terjedtnek mondathatnak, mind addig el oszolhatonak gondoltatnak mi töllünk; söt az Isten ugyan valojába is el oszthattya ököt. 3. Mind öszveséggel a’ testes dolgok (az az e’ ^b világ)nak vége sohul nintsen; mivel akarmeddig vessük elménket mindenüt valami tágasságot gondolunk lenni. 4. Akarminémü rendbéli testis tsak azon egy dologbol áll: még ha számtalan sok világ volnais. 5. Nemis lehet peniglen töb világ, mivel ez mind azokot a’ képezhetö tágasságokot bé töltötte, a’ mellyekben annak lenni kellene: ’s nintsenis mü bennünk más oly dolognak képzése melyböl az állhatna. Az ^c Idöröl közönségesen szollani tartozik a’ dolgoknak közönséges tekintetei közöt a’ hozzá adottakra, nevezetesen penig az égi dolgok után, mivel azok határozzák azt meg és állattyat azoktol veszi. Mivel az, a’ dolgoknak el mult, jelen valo és következendö lételi meg maradása.

a Atomus. b Mundus. c Tempus.