Madárkáink

A Wikiforrásból
Madárkáink
szerző: Móra László

Ereszünk alján három madárfészek,
Három fecske-család éldegél benne,
A kis jószágok szeretnek engem,
Sokszor ideszállnak a közelembe.
Vidám a szavuk: csicsuri csirr csurr,
Nincsen panaszuk: csicsuri csirr csurr.

Ha kél a hajnal, kél a tábor is,
Ébred a fecskeház apraja-nagyja,
A jó öregek reggelit hoznak,
A sok-sok fióka hamar bekapja.
Csipog a szájuk: csicsuri csirr csurr,
Friss nap süt rájuk: csicsuri csirr csurr.

Ha leszáll a nap a hegyek mögött
S vacsoránkat esszük kint a verandán,
Fecskefiókák apró kis szeme
Néz ránk a fészekből kíváncsin, bambán.
Mind csak azt mondja: csicsuri csirr csurr,
Mindnek a gondja: csicsuri csirr csurr.

... Ha eljön az ősz bánatos szele,
A kis madártábor sírni kezd velünk...
— Miért is mentek messze vidékre?
Miért nem maradtok, édes Istenünk?
Ki mondja télen: csicsuri csirr csurr...
Ki vesz majd éhen: csicsuri csirr csurr.