Méztelen szonett
Megjelenés
Méztelen szonett
szerző: Orosz László Wladimir
szerző: Orosz László Wladimir
Árkádiai mézes odvú hársak
Táplálták egykor, Ős-Kezdettől fogva,
Sudár pásztornépét Kronosz atyának –
Míg árny nem borult az arany napokra.
S mert az Idő is – ha émelyeg gyomra –
Világba okád bűzöset-silányat,
Megszülethetett ő, aki kimondta:
«A méz az enyém, miért hagynék másnak?
Pár amphóra meg merítővödör kell,
S amennyit tudok, lecsapolok rögvest;
Nem akadály, hogy ily’ hirtelen köd lett.»
Görnyedten haladt, furcsán lopakodva,
Rejtelmes-cukrú, lüktető gyönyörrel…
De már száraz volt minden hársfa odva.